Albert Zsolt: Látogató

Apám meglátogatott
teljesen váratlanul,
meglepett ugyanis
úgy tudtam meghalt.
Bejött a lakásba
én hellyel kínáltam,
anyám nem akarta
holtan, se élve látni,
a család többi tagja se.
Hogy is mehetne,
így hiányosan
rokonlátogatóba?
Én pedig jól tudok
csendben hallgatni.
Értetlenség látszott
rajtam, és döbbenet,
kényelmetlen szűk
koporsóját szidta,
felhőszakadáskor
beázik és bejönnek..
Aztán kérdezett rólam
meséljek el mindent,
mindent részletesen.
Mi történt addig
míg nem volt itt fenn?
Inni kezdtünk lassan,
de belőle minden csepp
kifolyt, aztán belőlem is.
Már nem tudta jól
érezni magát, kevés
sejt maradt csontjain,
mesélni se volt kedvem,
így ásót fogtam és
visszakísértem,
földet dobva, ordítva:
– Erre nincs még egyszer
negyvenöt évem!

 

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük