Arany-Tóth Katalin: Mért(ék)

Felismerés

Nekem szánt tudás
megismerni a magány
összes csöndjét.

*

Írisz

Hamis tekintet
mélyén csaló szándékot
rejt a pillanat.

*

Ásatás

Időzített tény-
feltárást sejtet a csönd.
Kínzó hallgatás.

*

Barlangos

Magamon hagyom
a rajtam felejtett fényt.
Minden más sötét.

*

Forradás

Az élet csupán
hegesedett viszonyok
összenövése.

*

Színház

Kedvenc darabom
estétől reggelig tart.
Újraálmodlak.

*

Felesleges

Hiábavaló
kapaszkodások nyomát
belepi a por.

*

Eszméletlen

Sejtésem igaz:
jobban megvetem magam,
mint gondoltam azt.

*

Vágy

Menni kéne már,
valami mégis szorít.
Magamhoz? Hozzád?

*

Tisztázatlan

Sosem derül ki:
magadra hagytalak, vagy
magamra hagytál?

*

Zöld

Félrehúzódtam,
hogy legyen elég helyed
nélkülem élni.

*Első közlés