A bombázások, ágyúzások elcsitultak. Váratlan csend lett. Az emberek lassan merészkedtek elő az óvóhelyekről. Mihály is kibújt a keskeny ajtón. Szétnézett az udvaron, lenézett a város felé. Mindenütt gomolygó füst, lángnyelvek csaptak ki a házak ablakain, a romok közül. – Mihály! Mi van kint? – kiabált Juliska. – Maradjatok még!Tovább…

Azon a héten már másodszor látta Roli biciklijét annál a kőkerítésnél. Hanyagul volt odatámasztva, és várta a tulajdonosát, aki a sárga házban múlatta az időt. Kedden és most csütörtökön szorosan a rózsaágyások mellett. Arra azért ügyeltek, hogy tövis ne kerüljön a gumik közelébe. A tövis egészen másban tett kárt, amitTovább…

I. (mondd…) „Tulajdonképpen csak egy rezdülés, egy villanás az egész. A pillanat töredékrésze, amikor megmagyarázhatatlanul vagy éppen nagyon is logikusan jut eszembe valamiről egy másik dolog, vagy valaki…” (ppj)   Lázas vagyok, és nyakig beburkolózva fekszem. A gondolataim – talán a magas láz miatt – csigasebességgel követik egymást. Messziről szólTovább…

Whiskys pohár és félig szívott, elhamvadt cigaretta az asztalon. Ennyi maradt apám után. A lakásában vagyok s annál az asztalnál ülök, aminél a legtöbb idejét töltötte. Akárhányszor nála voltam, mindig a kanapé bal oldalán ült, szétterpesztette a lábait és az előtte lévő dohányzóasztalon könyökölt. Ujjai között égő cigaretta, előtte egyTovább…

  A kémekről írni, valósághűen, soha nem volt könnyű dolog, még azoknak  sem,  akik  írók  és  kémek  is  voltak  egyszemélyben,  ilyen  figura  volt  például  Somerset Maugham is, aki az első világháború idején a  brit  titkosszolgálat  kémje  volt,  s  nem  sokkal  ezután  megírta az Ashenden a hírszerző c. elbeszélésfüzérét. Ez  utóbbi Tovább…

A púdert egészen vastagon kente a szeme alá, hosszan vizsgálta magát a tükörben, elégedetten szemlélte az eredményt. Karainé Mariska még mindig szép asszony volt, szép arccal, formás mellekkel, gömbölyű fenékkel megáldva. Kicsit fájt az arccsontja, de sokkal jobban fájt a lelke, mintha egy középkori börtön kínzókamrájában szaggatták, égették volna húsát,Tovább…

Emlékszem a színekre. A lángoló pirosra, a lágy kékre, a megnyugtató zöldre, a rikító sárgára. De már csak az emlékezetemben látom őket. Ha kinyitom a szemem, csupán szürke és fekete foltokat látok, azt a két színt, amit a leginkább utáltam egész életemben. Mindkettő sötét, unalmas és elszomorító. Amióta az eszemetTovább…

“… a gonoszság önmagában is létezik ok és magyarázat nélkül, pusztán csak a jóság ellenpárjaként.” (Szentgyörgyi Georgina: A Biblia történelme) Ma megint elkapta a rossz hangulat. Nem találta a helyét, és nem sikerült semmi sem úgy, ahogy szerette volna. Nehezen múlt az idő, kint kezdett beborulni, délutánra esőt is ígértek.Tovább…

(cerul gurii) Ha az életben semmi nincs rendben többé, akkor a szavak is a mélybe zuhannak. Mert szolgálatába állítja a nyelvet minden diktatúra, legyen az jobb- vagy baloldali, ateista avagy istenes. Első regényemből, amelyet egy bánáti sváb faluban töltött gyerekkoromról írtam, a román kiadó egyebek mellett a KOFFER szót isTovább…

Melegen tűzött a nap. Az emberek azonban mit sem törődtek a hőséggel. Aki csak tehette fenn volt a hegyen. Látni akarták a keresztrefeszítést. Úgy három körül járt az idő, mire felállították a három feszületet. A tekintetek a középső keresztre meredtek. Maga az alak, szinte elveszett a hatalmas gerendák között, inkábbTovább…