Az út vége Jócskán besötétedett már, mire felnyitotta szemét. Álmosan tekintett ki a kocsi ablakán, s abból a kevésből, amit látott a környező feketeségből, úgy ítélte, még mindig a kietlen vidéken haladnak. Kaktuszok és kígyók között. Megborzongott, mert felötlött benne, mennyire írtózik a kígyóktól. Oldalvást fordulva Gyulára nézett. Micsoda név!Tovább…

Már este hét is elmúlt, mikor eszébe jutott, aznap még semmit sem evett. Ült a konyhában, három tojásból rántottát készített, apró kolbász darabokat pirított a pattogó zsírban, aztán szeletelt gombafejeket zúdított rá; kínai gomba, ma már minden kínai, még ő is. Felnevetett. Hétfőn az ablaknál ücsörgött, a sarkon befordult aTovább…

Volt egyszer, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurtafarkú malac túr, élt egy borzasztóan engedetlen kisbéka. Hiába mondta mindig a mamája, „ne tedd ezt, ne tedd azt”, csak nem fogadott szót. Egy napon a kisbéka elhatározta, hogy elmegy világot látni. Már nagyon kíváncsi volt, mi lehetTovább…

Sűrű szürkeség gomolygott a városka fölött, az árusok, mogorván rakodtak a piactéren, dühödt szitkozódás, fájdalmas kutyavonítás keveredett Zoltika panaszos tiltakozásával. A kisváros bolondja volt ő, amolyan jámbor félnótás. Szállást, ételt biztosított neki a helyi tanács, de jobban szeretett a piaci asztal alatt aludni. Amint a hideg harapása enyhült, ki-kimaradt aTovább…

Történetünk akkor kezdődik, amikor a Faluban megszületik Udvari Zsuzsánna. Nagyon várták már jövetelét, szülei bele is őszültek a türelmetlen hosszú évekbe. A kislány az első pillanattól kezdve különleges volt, és nem csak azért, mert a környék leggazdagabb családjába érkezett, és ez a család nagyon népszerű volt az itt élők körében,Tovább…

Kirándulni mentünk, iskolás gyerekek, s egy kerítés mögül hatalmas, foltos vizsla mordult-ugatott ránk. Magas, erős drótkerítés volt, teljes biztonságban érezhettük magunkat. Visszaugattunk hát a kutyára, mi is morogtunk, rúgtuk a kerítést. A vizsla ínyét mutatva vicsorgott, őrjöngött, nyála csurgott, rémítő csaholással neki-nekiugrott a hálónak, szaladt mellettünk vérben forgó szemmel, amerreTovább…