Hol vannak már gyermekkorom rongybabái, azok a loboncos fejű, rejtett csodák, akik méregették dülledt, nagy szemekkel, szívdobogás nélkül melyikünk ostobább? Kisimíthatatlan ráncaimat lesték, ők égtek, míg én sejtettem a lobogást, szájuk széles mosolyú parttalan meder, bentről súgták, a csendet magadért kiáltsd! *Első közlés

Írhatnék csókról, szívről, a halálról is szépen, Családról, Istenről, Hazáról. Csak éppen Úgy érezném, egy aranyból metszett szögmérőt Kell használnom, ha dolgozom egy tájképen. Sokszor sok a rímképlet, a smúz és a ritmika, de Néha a kötött kíséretnél vonzóbb az aritmia, Hiszen ezeket úgyis elcsépelték százszor, ahogy A cséplőgép elcsap egyTovább…

Érintés Arcodon játszik az ujjam, fel-alá sétál gyengéden, körberajongja a szádat, elbújik hajad tövében, szemedre szíveket rajzol, megpihen aprócska ráncon, mosoly faragta barázdán engedem, hadd tétovázzon, finoman érinti orrod, lesiklik, simítja állad, kuncogva mögéd lopózik, és csókra cseréli vágyad. * Egynyári szerelem Halovány pír az ég orcáján, kalandja véget értTovább…

„Azoknak, akiket szeretek És Azoknak, akiket nem ismerek.”   TRIPTICHON Isten ábrázolhatatlan. Minden Valamirevaló kép Istent ábrázolja. A többi is. * AZ ANGYAL TRAGÉDIÁJA Megemberelte magát * HiRDETÉS Nyug-díjnyertes szülőktől származó, egy- istenhívő, fajtiszta, monogám, nagyalakú világom elcserélném néhány kisebbre, lakhatóra. Ráfizetés: majdmeglátjuk szerint. * DÖNTÉS “Úgy döntöttem, hogy maTovább…

egy törvénymódosítási javaslat margójára Nem te vagy a sürgető kérdés. Nem te vagy a szembeötlő jelenség. Nem te vagy a zavaró tényező. Nem te vagy a megoldandó probléma. Nem te rontod a levegőt. Nem te rontod az utcaképet. Nem te ijeszted el a turistákat. Nem te botránkoztatod meg a járókelőket.Tovább…

Rítus Leeresztett redőnyön fény szüremlik. A semleges sötétben sarkok, élek bútoraikról levált kerete. Kerete megteremti közegét. Mint  írás és hang, veszti és találja, ami lehetne, dereng, csak szüremlik. Már fordít magamból a fénylő élek lassú rítusa! Sötétből fehér? Kísértés volt.  Újra villanyvilágban visszatapadt,  másíthatatlan élek. * A nyíló horizont ApróTovább…

Elég lesz majd néhány injekció. hogy belénk költözzék a részleges örök ifjúság és legyünk szeles, s ne csak azt fogyasszuk ,ami bió, hanem bármit, magunkat beleértve: múltat, tempót, partnert mohón cserélve. Öcsénk,húgunk lesznek gyermekeink, önmagunknak is visszaszájalunk kergülve új életkorunk szerint, mint Rómeó s Júlia.Ősz hajunk visszabarnul s messze lobogTovább…

Sírás miatt náthás Sírás miatt náthás orr. Sírás kimarta szem. Sírástól összefacsarodott szív, gyomor. Sírni nő miatt. Ja nem, ja jó. Sírás miatt kidörzsölt. Dörzsöléstől olyan vörös és szúr és ó. Egy nő egy minden. Könnycseppen keresztül nézve legalábbis. Nedves tekintettel. Szép nézet, párás, mint Párizs. A sírás kihat. SírásTovább…

Társvágy Nagyon elfoglalt vagyok, ezer a dolgom, kérlek, ma zavarj! * Átjáróház Hangtalan dörgés: görcsös ököllel nyitott kaput döngetek. * Közlemény Tegnap itt voltam, holnap már te se keress, ma még itt vagyok. * Baleset Autó gázolt el, lájkoltam magam, most jön a mentés másként. * Ünnepek Ünnepnapokból van elég,Tovább…

Anyámhoz Suttogó áhítat aranyló őszön álmodom veled méz-illatú ölelésedbe burkolózom hófehér falak közt imbolygó árnyad nyomán suttogó áhítat szól; hálaimád értem másokért holt lelkekért bársony ráncaidon időtlen béke pihen igazgyöngy érik örök könnycseppeden tenyereden az érdes kapanyom szelíd völggyé simult halvány arcodon pompás rózsa nyit én küldtem neked s ahogyTovább…