Ernst Ferenc: Szójátékok

Osztják, már osztják
az észt, túl a sarkokon,
fosztják már fosztják,
a tengerit, meg a tollat
drága asszonyom.
Fenik, már fenik
a szablyát, a késeket. Ugyan
ott élesítik a szót,
gyártják a mémeket
jó uram.
Az ki oszt, kifoszt.
Neki csak játék,
a szó.
Ki élesít
fogát rám feni.
Étvágya olthatatlan,
csak zabál, zabál,
míg áll a bál.
Aztán ha jóllakik,
az összes szemetét
rám öklendezi.

*Első közlés