Kapui Ágota versei

Üres

Üres a keresztfa
csend van mindenütt
kiadó egy deszka
a magány szíven üt
elfehérült szánkon
tátott döbbenet
árva parolánkon
lyukas tenyered
üres a keresztfa
hiányzol nagyon
lecsöpögő gyertya
hűl az asztalon
kakasszólamokra
jön a virradat
üres a keresztfa
próbáld ki magad

*

Portré

(anyám fiatal arcképe alá)

Látom azt mit régen nem
mák-fekete szemedben
alma-piros mosolyod
fogad hegyén hordozod
tulipánból rokolyád
örök nyárból nyoszolyád
szalmába kap léleklángod
fellobbantod a világot

*Első közlés

3 hozzászólás

  1. Csodás. A virtuozitás olyasmi, mint amikor valaki minden megerőltetés nélkül megakasztja az emberben a lélegzetet. Ágota versei ilyenek!

  2. Olyan mélyek, mint egy tengerszem. És olyan tiszták is a verseid Ágota! Köszönöm.

  3. Nincs szavam – csak a könnyeim adhatom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük