N Czirok Ferenc: Szülőfalum, Moharéve

Slam Poetry B. SZ.-nek

Barátom Szilveszter mintha mindentől kímélne
s akár Eszter az időt is kimérve
öt évenként jelentkezik címemre
így vagy úgy ám akkor a kutya sem
és ferenc jóska a szakállas nyuszi sem bánja
hogy felduzzad a telefon számla
emlékezik és emlékeztet akár a végzet
mit tettünk s mégsem voltunk felekezet
aztán én is belefeledkezek
s állítom Mohol számomra Budapest
(mert utoljára Szabadszállásra mentem)
ám Feri ne feledd szülőfaludtól
mindig csak annyira távol
ahonnan még a templom tornyot látod
vigasz lehet számára nem ragadtam én oda
(mert éppen a hadak vége volt)
s nem maradtam Pulában
családostól költöztem a bánáti Muzslára
kérdezi emlékszel-e erre arra
például a moholi nagy útra vagy a
Monarchia adta mezővárosi rangra
Moharéve Mohol- réve mintha
éltem volna több száz éve
igen ismertem az anyakönyvvezető
Baranyi bácsit ám azóta beköltözött
sok más és ács is kik nem tudják
mit rejt a tiszai homok agyag part is
habár szülőfalum ma már sejti hogy
a feldarabolt jelen is történelem
a kétirányú nagy utcán kit délre
kit északra invitált a félelem
mert úgy voltunk akár fél elem
s talán ezért van, hogy hazámat
sem északon sem délen nem lelem
így marad a bizonytalanság
ék kőnek – mi másnak – lelkemen

*Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük