Szemöldököd ívét, márványfogad, térded, Kőmíves Kelemen szerettelek téged. Szerettem, szerettem két erős karodat, finom ujjpercedet, csillag homlokodat. Szerettem jövésed, szerettem látásod, vártam ölelésed, nem hittem bántásod. Büszke volt a szívem, szép fiaink apja, fiakat csak az kap, kinek Isten adja. Kelemen kőmíves, mégis elárultál, erős kövek közé mégis bezárattál eTovább…

Hangos áhitat A paklimban ott van tán az adu ász. Két kezem nem céltalanul hadonász, és a szemem sem mered a semmibe. Fülkagylómban ott köröz a szent ige, és néhanap már végig is hallgatom, de nem biztos, hogy ez az az alkalom, amire már olyan régen várok itt. Szakadéktól eljutokTovább…

Hat óra lehetett, a délután révetegen és unalmasan csordogált végig az idő uszályába kapaszkodva. Teljesen pépesre törte össze a fokhagymát, a fagyasztott afrikai harcsa szeleteket – melyeket már délelőtt előhorgászott a fagyasztószekrényből – megsózta, megborsozta, aztán vastagon megkente foghagyma krémmel, melynek illata egészen mélyen gomolygott a tüdőhólyagocskáiban, ám előtte önfeledtTovább…

nem hittem volna hogy továbbtolja valaki a mutatót kéken állt a víz a gáz még a villany is, és én is. először játéknak hittem beugrottak a klisék végül is a kék nem önmagában él nem kell megijedni valami csak átszínezi hiszen a kék előnye hogy más szín által él. deTovább…

A „verstörött” a kádban ülve azt képzelem hogy nincs ihletem csak végzetem hogy ez a sok víz most a tenger betegként hánynék de nincs inger rím-lék verstörés betűk áznak versflotta áldoz hadi láznak papírhajóként süllyednek el bolond aki ír aki versel rezgő mobilom nyugati szél van aki felhív verseket kérTovább…

Húsz év után … tudod-e majd csókolni szám, s lágyan érinteni hajtincseim, csábítón tudsz e még nézni énreám, s vágyakozón odabújni hozzám, elaludni keblemen, szívem ritmusán, s ha fázom selyemtakarót húzni rám. Húsz év után … tudod-e majd elnézni hibám, s megérteni fájó bajom okát, szeretőn tudsz e még ölelniTovább…

Ezt az országot álomból szőtték és álomként foszlott széjjel, és ezer évig csak álom volt, mert aludtunk nappal és éjjel. Ezt az országot meg kell alázni, mert nem alázatos. Gyenge. Mert görcsösen szorítja álmait, de egyikben sincsen benne. Ezt az országot szeretni kéne, de az a nép, ami lakja, csakTovább…

Takarítok, főzök, vasalok. Jó lenne, ha én lennék Siva, kellene még néhány kéz. Valahol felcsendül a Nightwish. Vadul keresem a mobilom. Végre megvan, mielőtt felveszem, még megvárok egy-két ütemet. Barátnőm, Gitta hív. – Nagy gáz van, segítened kellene! – hadarja. – Mi a baj? – Ki kell mennem a gyerekértTovább…

Az utolsó rap Hányszor álmodom még a halálod, hányszor álmodom még? Ugyanaz a szcéna, de más a díszlet, hányszor álmodom, nem azt, hogy véged, hányszor álmodlak úgy, ahogy készülsz, fekszel vagy járkálsz, vagy az ágy szélén ülsz, tanácsokat osztogatsz és rendelkezel, hogy mit hogyan tegyünk, amikor már nem leszel. PedigTovább…

a keleti hajnalban ezüst fény a vastraverzeken világosodik lassacskán elindulunk még nem tudjuk hova a peronok is olyan végtelenek és nők jönnek és férfiak hátukon zsák kezükben kávé a sötétből kilép a fény a hangosbemondó érthetetlen szavakat ismétel a vastagbelek reggeli morgása elnyomja a mozdonyok zaját nem tudjuk hova utazunkTovább…