Sitku Róbert versei

AZ NEM BAJ

Az nem baj, ha sivatag
vagy puszta felé visz az utad,
csak legyen nálad egy kis víz.

Az sem baj, ha víz alá merülsz
vagy sebes folyóban úszol,
csak el ne felejts egy mély levegőt
venni előtte.

Még az sem baj, ha föld alá fúrsz,
vaksötétben, csak legyen nálad
legalább egy gyertya.

De az már baj,
ha a levegőbe vágysz,
és se célod nincs odafent,
se a szárnyaid nem nőttek még ki.

*

KÖZÉLET

Mi eladtuk magunkat,
azt sem tudva, miért.
Felgyülemlő lim-lomok;
csak szarért és húgyért.

Nem is vesszük észre, hogy
nekünk már bármi jó,
és ezt nevezzük úgy, hogy
civilizáció.

Ha nem gondolkodunk, majd
megteszik azt mások,
hogy hadd döntsenek ők, a
hitetlen Tamások.

Talán fel sem bukkan már
fejünkben a miért,
s leélünk egy életet,
ami nem a miénk.

*

BEÁTA

Már nem emlékszem, hogy piros
vagy zöld volt a pulóver,
de rá gondolva a szívem
még most is egy nagyot ver;

és szeplői halmazában
– mit úgy szégyellt és úgy bánt –
még most is látom szemeit;
azt a barna szemű lányt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük