Szirtes András versei

…szita-kötődéssel….

csepp vagyok
a tengerben
tenger
a cseppben
hol a honvágy
úgy fordul vissza
önmagába
mint jómagam
látlelet és
léttalány
vakítón
félszárnyúan
pislant
a gyertyaláng
is még egyet
kíméletlen
fókuszú
magány
nyitott
ablaktalan

*

..peyotte -papa 66. szülinapi álma..

rózsaszín hínárok
selymes ölelése
lábaimnál, derekamon
mintha sellők
hajladoznának
köröttem
egészen
megfiatalodtam
aztán sajnos
felébredtem
kalappal
a kezemben
így hát már
nyitott szemmel
is álmodom

*

…füge-mesüge-remény…

LI 2-es csapatszállító
repülő dübörög felettem
zöld dongó ijedten köröz
Lehunyom a szemem
s fekete fehérben
zuhanok vissza az időben
Csak béke legyen
és egészség
mondta mindig jóatyám
Felállok, kinyújtóztatom
derekam, félig megroppant
csontjaim porlását
érezve minden ízemben
S most látom csak
Mint jelzi „pennám”
Frissítésem érdekében
Újra kell, indítsam
Digit álmaim sorát
Nosza rajta
Tini aggastyán
Sellő szerelmek
Csontváz ihletése vár
Metéletlen szellemedre
Vén hippi, bújj elő!
Versre fel!

* Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük