A recenzióírás háromélű fegyver. Ha túl sok jót írsz az adott kötetről, magadra haragítod mindazokat, akik műértők, vagy annak aposztrofálják magukat. Ha túl sok rosszat, voodoo babákat gyárt majd rólad a szerző és rajongótábora, hogy tűpárnának használhasson. Esetleg megpróbálhatod az arany középutat, de akkor menten rád sütik a hozzá nemTovább…

Hányszor jártunk együtt a temetőben gondtalan gyerekként, november pókhálós, nyúlós délutánjain, tejes ködben, vidáman, meg persze máskor is. Mindig halnak meg emberek. Emlékszel? Minden temetésen nevetőgörccsel küszködtünk, nem, nem voltunk gonoszak, de elég volt a másikra nézni, ilyen hatással voltunk egymásra… A már megásott sírgödrök fogatlan szájakként vártak “lakóikra”, hogyTovább…

Isten és Ember Istenben az ember emberben az Isten kiben béke nincsen ki hibázni nem mer út porában szögek az út szélén árnyak ember hátán szárnyak a zsebében kövek… * DE (pressz(ió)) Csak a csönd vagy a hang a magány a harang hollóraj startra vár nincs galamb soha már nincsTovább…

(Hódolat Szabó Lőrincnek) Rendben van így? Rendben lesz-e? Mi jön közel, s mi lesz messze? Induljunk csak neki bátran? Vagy álljunk a gyors világban? Ki őriz meg? Ki felejt el? Ki nyitott könyv? Ki csak rejtjel? Honnan, meddig, minek, merre? Ember számíthat emberre? Enyém, tied, nekem, neked. Irígy vagy, haTovább…