Márai Becsomagolta mind, gyűrt kéziratlapot, az első érthetetlen bánatot, mit messzi ének, s alkonyat hozott, kamasz remegést, őszt, áhítatot, Kassa havas háztetőit reggel, a köd szagát, beszívta csukott szemmel, az éjszakában országokon át száguldó vonat mámoros dalát, Berlinben az öreg hordár arcát, Rómában a harangok érchangját, mulatóknak fülledt poklát, aholTovább…

KRÚDY Suttogó szobák. Vonagló meztelen testek az őszben. Leütött akkord a zongorán. Vénlányok megőszült sóhaja a tükör előtt. Béna vasárnap délután. Csipketerítők sikolya. Vadszőlőlevelek sziszegése sárga falakon. Tabáni kiskocsmák tűnődő némasága. Rég elporladt korhelyek árnya a söntésben. Gázlángok lila bánata. Indulás az alkony vörös postakocsiján. Messzi hómezőn elvérző hegedűszó. *Tovább…

Éjszakai naplójegyzet Zalán Tibornak A vonagló ősz hideg ölében matatok. Néma, fehér vihogás a köd. A semmi mosolya. Kiterített halott a folyó, fölé hajló fűzfák hajukkal simítják. Isten véres labdát hajít felém, a Holdat. Elkapom, és játszani megyek. * Mellbe szúr Végig az utcán üres borosüveg gurul gurul az éj.Tovább…

Óbudai éjszaka Irénnek Végre egymás mellett fekszünk a hosszú várakozás után. Meg-meglebben a függöny. A Szigeten a nyugalom tücskei ciripelnek. A Duna mozdulatlan háta halványan dereng. Üres szerelvény, kattogva elhúz a nyár. Kószáltam szemed ligetében. Ujjongtam öled forrásánál. Átkeltem ajkad szakadékán. Megérkeztem. Fogom a kezed. * Három sor A világnakTovább…