Mezítlábas ez a járvány, homokká hullt szobor márvány, tapogatjuk homlokunkat, ezen már a semmi múlhat, vagy mi megyünk, vagy ők visznek, ha befogtak, nem erisztnek, a koporsó bádog, zörög, ha elindul, aki nyögött, csendben tűri a furcsa zajt, nem belőle, nem onnan hajt, aki tolja, csoszog, sánta, temetőbe társa várja.Tovább…