UTAZÁS, ÉJSZAKA Milyen árnyékos, milyen homályos, milyen sötét. Pedig csak álmodom. Ez csak egy elképzelt utazás egy hűvös, elképzelt tenger mélyén. Megsebzem magam egy tengerfenéknek ütődő horgonnyal, egy medúzával, aki még nem látott embert. Másnap véresen ébredek. Talán bántottak? Nem érzed jól magad?, kérdezik tőlem. Dehogyis. Dehogynem… A versek ígyTovább…

mintha álom, olyan az egész ismeretlen autóban ülök, nevetéseket hallok a rádióból, megyek keresztül európán, ezer és ezer kilométer van már mögöttem, ezer és ezer kilométer van még előttem, megyek keresztül európán, nevetés valahonnan, valami zörej, recsegés, valami hang kiúszik, valami hang bejön váratlanul, nem akarok sávot váltani, csak azTovább…

Haza felé Paul észrevette formás, hosszú lábaimat. Paul fekete fiú, nem beszél magyarul, de ért a nők nyelvén. Mellém szegődött és a második sarkon már szerelmet vallott, amiből szinte egy szót se értettem, csak azt, hogy nekem van a legszebb mosolyom és szemem kerek e világon, vagy legalább is aTovább…

Tékozlás Fényfestést rendez a hajnal szobám falán, de én átalszom.   Reklám Óriásplakát tócsában: minden mosoly lefelé görbül.   Vihar után Felhőrésen át süt a nap. Ránk vetül most Isten fejgépe.   Noktürn Előtted a tó. Feletted az ég. Benned a mélység csendje.   Tavi látomás Az ezüsthíd egy „I”Tovább…