szűrt fény lecsendesülő családi zsongás felnyalábolt ágyneműmet ledobom a nappaliban és rutinosan fészket rakok éjszakára a jegenye-kanapén álmomban szelídíthető vagyok szívesen fürdök sekély tavacskákban és szeretem a társaságot felriadok – hajnali fél három lucskos az ágyam mert megint azt az éjszakát éltem újra amikor kiszámíthatatlan és szánalmat ébresztő voltam akárTovább…

Doboztelep lassító taxi – utas-remény távol zúgnak az éjszakai műszakok szél taszigál a betontömbök között ezernyi élet jobb-rosszabb estéje tűnik el a monotonszürke falak mögött lámpaoltásra váró vacsoraszag egy lekaszabolt hétköznap a feledésnek körbemosolygott lépcsőházi ásítások a másik oldalukra fordulnak az óracsörgésről álmodó vasárnapi emberek * Időzítetlen talány ismeretszomjam szaporodóTovább…