Szerelmünk könyvének pergő lapjai tintába zárt betűillatot lehelnek arcomra, és ahogy tiszta lélekkel homlokom neveletlen hajtincseibe fúlnak, megidézik remegő ujjaidnak bőrömön elhaló, finom érintését. Rövid a gyász, mert türelmetlen vágyaink ősi, pajzán rézkarcokat nyomnak a szűz papírlapokra, s mint fehér lepedő mély ráncaiból a por, kimondatlan gondolataink hátsózsebeiből úgy rebbennekTovább…