Vagyok akár a Föld hátán ütemre forgó évszakok homokszem-létű ember gyermek anya és nő is úgy vagyok voltam bár májusra ébredő szivárvány – létcsoda lettem a forduló idővel ostoba perzselő nyári láz után vacogó faágtól jajongva búcsúzó haldokló falevél lapuló hant alatt rég halott madarak kísértetdala volt altatóm mozdultam kőTovább…

Földemben ég szívem pályája ovális így született már e létre van benne gyémánt opál is nem dobhatom hát szemétre ujjaim közül kinéz és nevetgél rajtam a század nem jött semmilyen idézés mégis startol a vadászat persze fáj ez a merénylet még a hideg is kirázott de kínjaniból erény lett ésTovább…

Zsid 11:35 „Asszonyok feltámadás útján visszanyerték halottjaikat”   A táborból az egész családomból egyedül én tértem vissza. Sokáig vizsgáltak, és végül azt mondták az orvosok, teljesen elkorhadtam belül, mint a látszólag egészséges diófa, ami tavaly megadta magát, és rádőlt a kórházra. A szobatársamnak inkább egy napraforgó jut az eszébe rólam,Tovább…

(kollázs Tandori Dezső verseiből) a fel-nem-vevő gép sem én vagyok de hát épp ez a költő roppant szabadsága ezért a háztömböt nem is kerülöm meg nem megyek be a postahivatalba egy sose-volt-nagy levélnyi hatvanfilléres bélyegért szép piros autóbusz van rajta piros mezőben a sarkon ahol nem fordulok be van egyTovább…

VAGYOK LAKÓJA Forrásom vagy ha szomjazom eledelem mikor csókolsz bolygóm ahogy átölellek melled hold és hold-bója szívednek lettem lakója…! * ÉLETE… Élete viseltebb felét viszi- -viszi a szabóhoz fordítsa ki vasalja le hátha újra szép lesz S ma újra láttam azt a madárcsontú asszonyt ment az utcán – ment serényenTovább…

Sintér A sintért zsíros kalapban, mogyorófán lógó damillal röppenve látom az égen; űrszemetet fogdos. A sintér halott kutyája sírján fekszik, leheveri a mezei virágot. Laza hurok pihen a göröngyökön, nyakunkra is jó lesz. A sintér visszavonul kocsmájába, maszatos arcok úsznak tablettás borokban. Üveges szem a viszonyítási pont. A sintér isTovább…

Svábhegy A Svábhegy fölött zizeg a levegő, pulzál a félhold, fölötte lógnak a csillagok, mindenki  a földön térdel, mindenki csak a kutyákat figyeli, megfélemlített csaholásukat. Embert nem látok, lassított felvétel a szemerkélő eső aláporzása. mozog minden, önmagukba záródott gesztusok mögött ötször egy nap hallom a csaholásokat, ötször egymás után nézekTovább…