Akkor kellett volna megölnöm, mikor egyszer láttalak meztelen, a nagy konyhakést beledöfnöm hasadba, mely volt számomra verem. Megölni, s vérben elszaladnom túl a léten, túl a csillagokon. Miattad könnyekre fakadnom, ahogy sírásban telt gyermekkorom. Ott kellett volna kitörölnöm a lelkemből, lúgozni agyamat. Iszonyattal vágyban pörölni – a látvány után bűnnekTovább…

Mikor hajóm szélvihartól űzve a jeges tenger közepéig ért, mint kifulladt kopó vadászat végén orrát magasra tartva jégtáblának dőlt. A fedélzeten már csak én maradtam, sok volt útközben az ember veszteség, behúzódva a rakodótér sötét fülkéibe még melegen tartott a trópusi vér. Lehelet pára a sűrű deszkák alatt, csapóajtón túlTovább…