Asperján György: Bocsáss meg, édesanyám
Akkor kellett volna megölnöm, mikor egyszer láttalak meztelen, a nagy konyhakést beledöfnöm hasadba, mely volt számomra verem. Megölni, s vérben elszaladnom túl a léten, túl a csillagokon. Miattad könnyekre fakadnom, ahogy sírásban telt gyermekkorom. Ott kellett volna kitörölnöm a lelkemből, lúgozni agyamat. Iszonyattal vágyban pörölni – a látvány után bűnnekTovább…