Mórotz Krisztina: sört adj lóri szólt bukowski

bukowski most ne rejszolj csomagod jött
a postás röhögve kezembe nyomott valamit
tényleg ráélveztem egy lucskos pinára de honnan
túl hangosan csinálod öreg végy vissza add
a csomagot beste kölök ordítottam rá
nyomtatásban megjelent versek voltak benne
a verseim
az én verseim
az elsők érted az első fecskék kis sárga
összefűzött füzetek az elsők érted gyere
vissza kölök adok neked belőle örömömben
elbotlottam a könyvek a kis százoldalas
füzetek a pocsolyába repültek mint száz
pityókás magát kellető
madár és boldogan nyúltam értük a pocsétába
istenem de boldog voltam a pocsétában
a varacskos disznó hozzám képest vedlett
szopós malaccá hm később írtam
négyszázötvenet

( eszembe jutottak borzalmas verseim
mikor az ötven seggében többszáz dollárral
és nagypofával jártam ) mennyi száz dollár valaki
számolja ki nem akarok baromságot írni
ma szeretem magam negyven múltam

június volt és sütött a nap érted sütött a nap
és én a napos oldalon repültem akár egy részeg légy
kedvenc csehóm felé az öreg koldusnak adtam
negyed dollárt csak ennyi volt nálam és egy ceruzacsonk
a csontomban húsz év fázása meg az amikor bezárkóztam
a púpos nővel a könytárba időnként meghúztam csúnyácska
seggét de akkor ez volt csak és hátsóállású pina, vékony mint
a fokhagyma gerezdje és száraz mint a sivatag bőven öntöztem és igen
a fájó tökeimmel kiolvastam az összes könyvet hogy
aztán egy nagyot legyintsek és lefingottam sekszpírt
süt a nap ma jegyezd fel június hetedike az első könyvem és
egy gyermekdalt dúdoltam répa retek mogyoró és rengeteg
asszociáció ja

lefingottam sekszpírt pót az edgart hazavittem klotyópapírnak
lapjai finom puhák nem érdesek de ma
süt a nap érted süt a nap átkozottul nem érted mit jelent a
süt a nap azt mondod ez szóismétlés de az egész élet szóismétlés
elhibázott mondatok tengere süt a nap a parti jegenyére ordítottam rá
egy méry poppins szerű nőre azt hitte tán
hogy az utca közepén
uramisten költő lettem még hangosabban költő lettem ennél
hangosabban kell költő vagyok
lecsillapova sem tértem magamhoz

mondom

futottam a csehóba házikabátban
foszlott zsebben ceruzacsonk
a sarkon koldus
negyeddolláros
hátamon tigris
agyam rögzítette képek
a lámpa pirosra váltott
pipacsra
the flower
virágok
fények
lágyak
nevetések
mire zöld lett
kinőtt a gyep
a fű
a zsenge függőleges
na az a fű
képzavar
jó seggű csaj halad arra
eufória
nem
vagyok
normális
fék csikorog
a ford majdnem
de csak majdnem
boldog vagyok

 

lóri a csapos hallgatott lesz még versed
de a sört a barna habzót
a mégtöbb sört a mégtöbb habzót
a sört berúgásig kifulladásig én állom nyugi a kurvát is
ingyen kapod megdolgoztál érte mondta szárazon
este volt mire hazakecmeregtem magyar dalt énekeltem
gólya volt benne véres lábú amit egy török kölök megvágott
lóri a csapos bekötötte gólya gólya gilice
mitől véres a lábad
asszem ezt hallottam a kocsmában

lúcia így hívták a prostit akit részegen megláttam lóri
kerítette valahonnan ott állt a semmiből jött kurva
akiről nem tudtam hogy kurva mert a sör tisztára mosta
azt hittem köd van és lúcia szende szűz tényleg azt
hittem szende szűz lúcia morogtam zsidó kurva aki
fekete hajú de lehet hogy olasz mellettem kopogott
a cipősarka az utca macskakövén
nem is volt macskakő majd megnézem holnap futott át egy
kósza gondolat a söré persze lúcia szép volt bővérű jópinájú úgy
kezeltem mintha szent grál lenne a lába között
lassan csordult belőle a mag a fehér combján nem akarok
dicsekedni de jól csináltam egy baj volt hogy elaludtam
szarvashiba
mert a kis lúcia aki
a ruháimat összehajtogatta
meglovasította a képeim
(semmit nem értek)
elvitte a molyos kabátom
molyos kabátomból
tizenkét versemet
megette az uborkás szendvicset
de az első könyveimhez nem nyúlt mind a százat otthagyta
de a tizenkét versem a tizenkét képzavaros versem elvitte
miért kellett neki asszonáncok sem voltak benne
csak bukowski volt benne vagyis én
intellektuális kurva a zsebemben lévő ceruzacsonkot ellopta
ez már pofátlaság
jött lúcia a semmiből tegnap macskaköveken
a neve fényt jelent
a cipője sarka kopogott zsidó volt fekete és enyves a keze
ó én marha
írtam róla egy verset
tíz perc alatt kész lett
a szösszenet
a címe az volt
a kurvának aki ellopta a verseimet