kereke mindig jár nincs defekt legfeljebb lusta már módfelett én épp a szél miatt fanyalgok rázzák ablakomat tűnt álmok ébren riasztanak megszokott hétalvó bagolynak nem jár koszt szomorú vasárnap sanzonát nem zsolozsmázza pap mint imát bármerre fúj a szél sietek ugyan miért félnél vén gyerek hétvége függönyén X szerep totózzaTovább…

Fény ében ölében csontcsönd csillag holdéjben surranó szemfény * Mézes csók Szél csókolta napsugár Szemben pillák közt ha jár Reppen-röppen pille szárny Kaptatója szivárvány Égkékre tőrt lejtőkre Hegyesre gyűrt tetőkre Fidre-fodra zöld fakó Bortőkében száz akó Kőhúrok pőre kardja Gyöngyszemében altatgatja Mit szivárvány égre tár Kőrózsával táncot jár… * CsigabigaTovább…

Félrenyelt élet. Szennyvíz. Hurut a torok. Tű citerázik a hangszálon, kiáltani rest, konok. Szürkület az élet. Véres a napfelkelte. Az ember kér piszkos keze égbe mered, de meg nem mozdul csak henyél. Hólyagos sebed ne kapard, s mindent egyszerre ne akarj! Tudj cselekedni ne csak remélj! *Első közlésTovább…

Éppen 21 éve mentél el így Húsvét táján Április 6-ára esett akkor Még kimondani is fáj “huszonegy éve” Pedig annyi mindent megbeszélnék veled kikérném tanácsodat amit sose tettem azelőtt mikor még éltél látod milyen hülye voltam most nőne be a fejem lágya mikor már késő Szeretlek fater így is ezenTovább…

Nebula Mára gyakorlatilag egymásba értek a pillanatok most már mind az egyetemes tolófájás része termőre fordult a kamaszkor mennyezetbámulása de a meddőnek tetszett felnőtt évek is tökélyre fejlesztette ezt az összekapcsolást nem fog rajta az oprendszer lomhasága sem amint toporogni kezd a kék csík ő már a táblánál térdel rajzolTovább…

hajnali eső tapsol csendes tócsák íriszén lassan égre néz s tükröt tart elénk ha holnap a háború tényleg véget ér, akkor, hogy fogjuk látni egymás tekintetét, hogy köszönünk romok felett, hol találkozunk a leomlott hidak helyett, a minden semmivé válhat, vagy bábeli magaslatig, de bárhogy is esik, majd maradjunk csendbenTovább…

Öledbe raktam múltam darabjait, volt hitek tárgyi bizonyítékait, valaha mindet oly fontosnak hittem, …és felesleges porfogó lett minden… A terítőket összehajtom, nem keresem, így nem találom a régi mintát, nincs már kötés, pótcselekvés volt minden öltés. Míg az időbe szúrtam tűmet, majd elfeledve a betűket… s az öltésekbe beragadva álhiteketTovább…

Húsvét, valamikor Feltámadt e napon… Zengték körötte. Előtte, mellette, mögötte. Ő nem bírta énekelni. Fulladás fogta el. Meglazította nyakán a sálat. Szédült. Mennem kell, ki, ki, el… Csak néhány lépés a kijárat. Három kőlépcsőn le a templomajtóban… Végre kint! A lendület vitte még pár lépést, de meg kellett állnia. AzTovább…

illat minden háznak van illata már a kapuban érzed átkúszik a falakon beveszi magát a lépcsőházak idegvégződéseibe és ücsörög vagy jóllakottan punnyad vagy zümmög néha énekel lebegve átúszik pörköltgőzös konyhákon vasárnapi rántotthúsok megtanult ízein tejtiszta babaszobákon az elképzelések az ötletek a tervek és elméletek elmélázó bemélyedésein beszél kujtorog a falrepedésekbenTovább…

írásban rovom meg magam mert én is csak  bénán bégetek ahelyett hogy virtuális lovaim bájtokból kovácsolt harci szekérbe fogva harsány hiúságom fekáliába mártott nyilaival vaktában lődözve rontannék vélt és valós elleneim szekértáboraira hisz oly bő a választék majd a hasonszőrűek tüzénél kétes dicsőségek garmadát hazudva megénekelném hőstetteim belesimulnék a hőzöngőTovább…