30. lapszámunkat Nászta Katalin számítógépes grafikái díszítik. Októberi lapszámunk tartalmából: Turczi István: Barátság Izsó Zita: Szakítószilárdság Petőcz András: Európa rádió, éjszaka Szabó T. Anna: Felnőtt ballada Dragomán György: A jövő lánya Szoó Virág: Kicsit kilóg Jónás Tamás: Rabdal Pethes Mária versei Asperján György: Amit megértettem Aldous Huxley versei Kovács Gábor:Tovább…
Félek. Mióta bejöttek szobámba melegedni a fák, szűkösen vagyunk. Bizalmatlanul pislogtak rám: vajon miféle szerzet lehetek én? Minek ez a sok láb, kéz, miért a csillogó szemek és hogyhogy nem zöld a hajam? Megkóstolták a vacsorámat és fanyalogtak, belelapoztak könyveimbe és megsajnáltak. Ágyamtól görcs állt derekukba, és a postás motorjaTovább…
Egyfolytában beszélsz hozzá, hátha egyszer megért valamit. Azt álmodod, hogy felnő, de még akkor sem válaszol, hanem strandot nyit a piacon, és a zöldségek nevei helyett a szavaidat írja ki a táblákra, abban reménykedik, ha elég ügyes, és sikerül mindent eladnia, elfogy az áru, és te végre elhallgatsz. Aztán eszedbeTovább…
mintha álom, olyan az egész ismeretlen autóban ülök, nevetéseket hallok a rádióból, megyek keresztül európán, ezer és ezer kilométer van már mögöttem, ezer és ezer kilométer van még előttem, megyek keresztül európán, nevetés valahonnan, valami zörej, recsegés, valami hang kiúszik, valami hang bejön váratlanul, nem akarok sávot váltani, csak azTovább…
Felnőtt csak akkor lesz a férfi, ha nem ringató anyja vagy, de akkor tűrd is, ha bajodban ha menni kell, magadra hagy. Oltalom? Erő? Hősiesség? Ha követelik: csak szerep. Ne várd el, s akkor megkapod majd. A férfi nem örök gyerek. Felnőtt csak akkor lesz a nő, ha nem félTovább…
Előkerült egy régi videó rólad, ahogy elfújod a szülinapi tortádon a hét gyertyát, a lányod most volt hét éves, ugyanazzal a mozdulattal támaszkodott az asztalra, pont úgy hajolt előre, pont úgy csücsörített, pont ugyanúgy simította ki izgatottan ki a haját a szeméből. Olyan tiszta és tökéletes volt a hasonlóság, hogyTovább…
Vándoroltam, batyumban kócos álmok, a szél velem fütyülte bánatom, nem érdekelt, ha áttetszőre ázok, mert nem csattant ostor a hátamon. A város várt: „Kell víg dalos a népnek, hadd halljuk hát, hogy szól a hangszered!” Én kiálltam: „Csak kis figyelmet kérek!”, s szórtam eléjük száz gyöngy-éneket. A nagy tanács, ím,Tovább…
Lapos kavics nehéz vizekre: tudod, hogy elsüllyed, de szép. Beköltöztél az életembe, s elolvadsz majd, akár a jég. Előre, hátra nem tekintek, jelenné lett a zord idő, s ha elveszítelek, megint meg- kereslek majd. A fű kinő. Uralkodsz rajtam, ködkirálynő, s bár csended édes, mint a méz, mérges hiányodból virágTovább…
napok hetek hónapok rezdülései VIII. madarak lehunyt szeme dajkálja a sötétséget mintha belőlem szivárogna elkoptatott kis neszek lassítják álmom izgatottan verdes a függöny szárnya vágyaink fogadója ez a szoba szép kilátásra néz az ablaka holdfény borotválja az utcát a csend kézenfog hozzám vezet nyelved a számban kezed pont ott aholTovább…
Ez a világ, ilyen állapotok adattak itt élni, ha élni hagynak, tovább gondolható torz gondolatnak, kételynek s munkának, ha dolgozok. Magam így kell formálnom,boldogot hazudni,elfogadva, amit adnak, keresni fényt kavics árva szavaknak, s hinni, lehet lelkes a megszokott. Kérdés, ha szólok, kit képviselek? Használ az önjelölt-képviselet, ha mit eszünk ,felöltünk,Tovább…