A kémekről írni, valósághűen, soha nem volt könnyű dolog, még azoknak  sem,  akik  írók  és  kémek  is  voltak  egyszemélyben,  ilyen  figura  volt  például  Somerset Maugham is, aki az első világháború idején a  brit  titkosszolgálat  kémje  volt,  s  nem  sokkal  ezután  megírta az Ashenden a hírszerző c. elbeszélésfüzérét. Ez  utóbbi Tovább…

Elképzelem, ahogy jössz elém ha majd én is érkezem; fehér világon átívelő, északi fény leszel! Utat mutatnak égre nyúló, büszke ősfenyők, s a felém hajló felhők mögül az ég angyalai. Aranyhajukat könnyű szél lengeti, közülük halkan szólít majd valaki: régóta várlak, gyere, ne félj! – és gyengéden átölel a Fény…Tovább…

kitakaróztam pedig a paplan alatt lábamhoz simultak a menekülő útvonalak ahogy az ember ösztönösen védekezni kezd elkezdtem keresni a kezed hogy a test körül az a hófehér keret ad majd menedéket az ágy mellett egy fölborult üveg és a kispárna szélek fehérebb tollakat eresztettek szélnek mint a decemberi hópelyhek letapostamTovább…

“Ezt a könyvet – az Idegeneket -, nem lehet letenni…” /Kertész Imre/ “Petőcz András regénytrilógiájának végleges formájában három egybefüggő történet, az Idegenek, a Másnap, az Aysa mostani kiadásunkkal lett teljes. “Hazudni anyám tanított”, mondja a Trilógia első részének elején az elbeszélő, egy nyolcéves kislány. Majd így folytatja: “azért azt elTovább…

Mintha csak a mozdulatlan, halk holnapodból tekintenél vissza mai magadra. Még küldi üzeneteit meztelen idegeid teste, fürge véred is kering, még szárnyat bont és száll feléd egy távoli mosoly, mégis valahogy minden, mint elítélt éjbe hullt imája, eliramlik. Hiába kenegeted sebeidet, így is, úgyis a jel nélküli természet teremtményei közéTovább…

ideje itt az ideje hogy a lényegtelen dolgokról azonnal értesüljön * joghézag a jelen szerződésben nem szabályozott kétségbeesések * kis ház a bezárt szeméttelepen van az a szép nagy aknamező na annak a kellős közepén áll egy kis ház az a menekülttábor * influenza elvesztettem zsebkendőmet hogyha megtalálod ne nyisdTovább…

látlak egy örökké tartó szombat délelőtt formájú heverőn tétlenségem rozsdás kapu huzatos repülőgépgyár-csarnok átmeneti nyári záport várok szabad kifutópályát hozzád * Bizalom Ha a folyó nem kanyarog és egyenesen visz, akkor könnyebben eljuthatok majd hozzád, talán egészen oda, széltől kérges tenyeredig. A bizalom fenntart, könnyű üzenetté válok, lebegve a naptorkolatTovább…

A púdert egészen vastagon kente a szeme alá, hosszan vizsgálta magát a tükörben, elégedetten szemlélte az eredményt. Karainé Mariska még mindig szép asszony volt, szép arccal, formás mellekkel, gömbölyű fenékkel megáldva. Kicsit fájt az arccsontja, de sokkal jobban fájt a lelke, mintha egy középkori börtön kínzókamrájában szaggatták, égették volna húsát,Tovább…

a madarak egy hűvös rejtekben fütyörésznek valahol mikor a homály formákra bomlik a dal és a fény felébreszt reggel kisimogatja belőlem a tegnapi félelmet saját magam és a világ tökéletlenségének tudatában lassan megnyugszik az idegrendszerem az éppen adódó apró örömökkel táplálnám magam de a nap meg sem tervezett menetrendjébe beékelődnekTovább…

Hiába virágzik minden bennem őszi árnyak élnek. Nem kell hogy meleget hintsen. Kínálom magam a télnek. Nem fénylik bennem a lélek, csak élek mint ott a vén fák. Nem kínoznak szenvedélyek… Volt, hogy az utam megszabták. Elásott vágyaim sírján felejtés nő, és fájdalom. Mint öreg fa száraz ágán libben aTovább…