Böröczki Mihály: Fecskemarasztaló

Az égboltra karcolt madár
hosszút suhan, cikkanva száll,
hogy kék legyen a láthatár,
a messzi földről visszaszáll.

Így repülik a nagy utat
a villás fecskeszárnyúak,
a fészek gazdára talál,
s kemény pöttyökben köt a sár.

Az otthont friss toll tölti meg,
és belül lélegző meleg,
piciny idő csak, s kéket áld
a tollas, óvatos család.

Hát féltsük őket, kellenek,
mint védelmező hadsereg,
vigyázzuk vályog-fészküket,
s az Isten óvja röptüket