Végtelenség
Olyan messzire
mentem, hogy az út végén
magam maradtam.
Nászinduló
Borzongató a
lúdbőrző teste. Sajgó
táj tájfun után.
Holdtenger
Égbe emelte
a moccanó dagály a
fölkelő holdat.
Látótávolság
Semmi sem látszik,
még a tejsűrű köd sem,
akkora köd van.
Gyűjtőszenvedély
Gereblyeélet:
kellőt húz-von, fölöset
maga mögött hagy.
Természetesen
Gyökerek, törzs, lomb,
ágak, levelek és a
levélerezet.
Elözvegyülés
Pállott konyhaszag,
gyűrött papírzsebkendők,
csöpögő vízcsap.
Színjátszó
Kaleidoszkóp
ezer színét dicsérte
a színtévesztő.
Látványkékség
Az ég kigyulladt,
s a nap sisteregve a
tengerbe fulladt.
Percre perc
Óra a falon.
Az idő pereg le, vagy
csak a vakolat.
Tolató
Maradna inkább.
Életerősen markolja
köldökzsinórját.
Szenvedély
Szenvtelensége
ellen jó ellenszer az
én ellenszenvem.
Űrkutató
A bennem lévő
űrt te, a benned lévőt
én töltöttem ki.
Oltári
Akár a szolga:
életét egy Úr miatt
eltékozolta.
Légáramlat
Lélegzetnyi az
élet: ózon falja föl
a kondenzcsíkot.
Kőhíd
A túlsó parton
koppan a folyó vízén
siklatott kavics.
Elcsigázva
Bakancs tiporta
csiga. Mégsem meztelen,
csak hajléktalan.
Lámpafény
Keskeny sikátor
kormos falai közé
beszorult a hold.
Hajszálcsövesség
Virág bibéje
kis csövön egy szenderbe
lehel életet.
Életút
Halott űrhajós.
Tudod, egykoron holdat,
most meg földet ért.
*Első közlés
Különleges, megérintő villanások. “Virág bibéje…”