Percze Miklós: a pillanat

Tudjuk, hogy ismét a miénk lesz,
de még most is
izgalommal várjuk
tudjuk, hogy megjön, mint őszi
vetésre a téli hó, s
fáradt szemünkre álmunk
zakatol agyunkban a vágyvonat,
hisz’ újra, meg újra
haza kell találjunk,
és csillogó szemekkel, a mennyből
eljött Angyalainkkal
a fenyőnk előtt álljunk

Várni tudtunk rájuk, a lelkünk mélységből
jövő, szépet érdemlő türelmével
csak suttogjuk, ha megjöttek az ÁMENT

Percek ,órák, napok, hetek, az esztendővel
múlnak, de ajándék ez a pillanat,
mert mienk, mit elhozott az ADVENT

*Első közlés

©Vajda János- Mártély