Pethes Mária: Valami ingről

Valami ingről szól a fáma, amire marcona
őrök éppen kockát vetnek. Lázad a vesztes,
megverekszik érte, nem lehet másé; ez a
vérpecsétes rongy, ami egyszer sokat érhet.

Az Úr szent nevében vihar jön, a csillagoktól
megfosztott égből villámok nyila zúdul. A föld
fáradt szemfedélként borul a dombra. Aztán
minden elcsitul, tapintható a húsvét csöndje.

Bárányfelhőből iszik a nap, majd paplanként
magára húzza. Lassan küzdőket, szemtanúkat
egyaránt betemet a sötétség réme.

De megvirrad újra. Új legyőzöttre, friss vérre.
A tájra megannyi harmatcsepp gurul, kétezer-
tizenhét csalogány könnye.

©Tarcsai Béla -Leszáll az est