Caesar Morituri
(Miguel Hernández parafrázis)

lelkem dühével beborítlak
megszólít falum lélekharangja
mint csalogány ismétli a dalát
szándék és sors választhatatlan

hazám hiánya vagy éhem
a hajnal véres kezében igazság
a fegyver pucér virradat leitta magát
ma se add olcsón egyetlen csontodat

ahogy szíved békéje mint gyűlölet
nő fel anyád vagy asszonyod méhében
arccal életnek és nyomorult halálnak
arcvonalba fejlődik a gondolat

a kín boltozódik a test akár
a templom hat deszka betakar

*

Szymbólintások

„a kínvallatás a régi, csak kisebb lett a föld.
és bármi történik, mintha a szomszédban lenne.”
Wisława Szymborska: Kínvallatás (Csordás Gábor fordítása)

kínos ha csepeg a víz kínos ha éhezel
kínos az állócella kínos saját vizeleted
ha nem akarsz meghalni erre semmi
biztosíték de remélj akarj lenni

és túléled tegnap a zárkát ma a kilakoltatást
körömpiszokként uraid megőrizték hámsejtjeidet
elérik ma szép csűrcsavar szóval a hatást
nem élhetjük túl vagy mégis sejthetitek

nem öröm az élet de mégis öröm a fellegek
szállnak ilyenkor tavasszal és napozni lehet
ebbe a betoncellába réseket vágtak
s a fény még reggelente az ágyad

cirógatja még felkelhetsz bárki ellen
mellett hiába úr itt a régi szellem

*

Rímelődés kávészagra

álmok hazudnak lépcsőházakat
lakomák irodaasztalán a serleg
meleg combhajlat takaró alatt
odakint csikóm malacot ellett

lebeg vitorlán ringatott hajó
schramlizenész kint harmonikál
fülemülét hajt egy bokor
hűlt asszonyom helye zrikál

varjú kopog a nyitott ablakon
valaki ellopta a szőrme takarót
hajszál csikol s a gramofon
térdemre érdem egy üveg jód

idegenül ismerős szobákban
halott vice söpri a száraz járdát
egyetlen orosz szó maradt szobáka
a hamis fogú harapása járt át

álmokkal bélelt lépcsőházakat
papundekli a csorba lépcső
hajléktalanság hajlékonnyá avat
felébredtem már késő

*

Percnyi megállás a földönfutásban
Petz Györgynek

az élet petróleumlámpa kushadt petróleumlámpa
csak az anya csillár az éjszakának megterít
a pasziánsz vége a végtelen nyelvórák füstjének
de ne szellőztesd ki a jövőt a kőszén parázs
mivel leginkább kő a háztartási tűzoltó szén
nem tud megújulni mint a petróleumlámpa
kanóca amit fel és le csak tekerni kell és ha
rajta a cilinder odafent kienged egy kis kormot

odafent két cigaretta közt biztosan ott is akad
tetőterasz kérdés lefelé nézegetsz-e csillagokra
mint én a fákra koronájuk lándzsa vagy pajzs
úgy rémlik innen fentről már félúton a másvilágra

már nem emlékszem milyen edényben konzerves
doboz lehetett bűzlött az olajmécses avas volt
szegény és szegény én is és tudtam hogy szegény
vagyok bár voltak földönfutóbbak akik gyorsabban
szedték a lábukat s elvitték amit más zabrálni
elfelejtett az utcánk enyhén lejtett és az egyetlen
autó két év után egy taxi volt meglátogatott a
sofőr s beültem az ölébe tekertem a kormányt
pár éve a kormány nyakát is kitekertem volna
éppúgy széles mozdulatokkal járdától járdáig
hányódott szegény rozoga autó már nem
a régi fiát amit a fényképeken s anyám kalapban

emlékszem hatévesen odébb toltam egy topolínót
meg is volt a véleményem róla aztán nyaralni vittek
a petróleumlámpa lám vidéken volt dugi petróleum
kanóca sárga fénnyel füstölt elfelejtettük a tetejét
levágni de büdös meleg csak a csillagok alatt vanília
illatú a tél s a dunna alól egy orr mered mindössze

az anya kártyáit kiterítve jósol vagy még nem párolgott
el fejéből a vödörnyi kávé napóleon sírja kicsit csaltunk

napóleon ejnye miért is csámborgott erre győrnél nincs
messze budától ha a vonatok járnak de talán most is
háború van felhozok egy kanna petróleumot és kifényesítem
a cilindert mielőtt az oroszok mindig az oroszok egyet fordítanak
a csapon talán éppen csapnál mit ér a nátó és únió
csak sanyargat és kiabál miközben fülén a rendezői utasítást
hordozó mobil s fülhallgató külügyéreket utasítanak a bankok

bangkok thai táj de jó meleg lehet és hűsít a szökőár
nálunk az árak szöknek európában és a rozsdás kamatok
hát kamatyolok éppen se csillár se kanócos kushadt petróleum
még nem kushad ezért az időmet kihasználom s nem
foglalkozom éjjel a politikával anyám a zsíros kártya
úgy marad az asztalon nem rakom ki napóleon sírját

*Első közlés