Sipos Gábor Gergő: Átváltoztál

Átváltoztál
de azt a szürke
ütött-kopott
viharvert
közönyt
ami már az első pillanatban
kiütközött
nem tudod levetni
és tovább öröklődik
a színes szemekben
a színtelen
lélektelen
üres pára
ügyes életösztön
de a hullaszag figyelmeztet
ha meg is változott a szélirány
ünneptelen a nevetés
és már a vitorla sincs fenn
ami beleakadna
véletlen
kósza
ütemtelen sóhajtásokba
csak változz
a páncélod tükre mindig mást tükröz
szemfogadról
csöppenő piros könnyek
mutatják
mindig lesz felhozatal
lehet pörögni
eljátszani megtagadni
mindent
hogy legyen majd mit mesélni
az öregotthonban
a négy falnak
hiteltelen
fogatlan
az élettől betelve.

©Sándor Edit: T -2019