Viktória bár várta a Mikulást – nagyon jó kislány volt idén – mégis elszomorodott, amikor a csizmáját pucolta. Ugyanis kint, az erdő fái feketén, sötéten hajladoztak, sőt a kertet, az udvart és a házak tetejét se fedte még hó. – Mi a baj, Viki, miért szomorkodsz? – kérdezte tőle azTovább…
Az introvertált emberek közé tartozom. Ránk – többek közt – az jellemző, hogy nehezen beszélgetünk, csacsogunk. Például hatalmas kihívás számunkra az a helyzet, amikor a buszon leül mellénk egy távolabbi ismerős, akivel könnyeden kellene beszélgetnünk semmiségekről, általános dolgokról: magyarul csevegnünk. Az alábbiakban szeretném bemutatni azt, hogy mi zajlik ilyenkor egyTovább…
Közhely: a nők beszéd közben gondolkodnak, ezalatt általában teljesen önállóan jutnak el A-ból B-be, a férfinak itt nincs nagy szerepe, jelenléte csak ürügy arra, hogy a nők tudjanak kivel beszélni. Néha hümmögni kell csak és a megfelelő helyen bólogatni. Így van ez akkor is, mikor egy szép őszi napon aTovább…
Egy beépülő félben lévő egykori szőlőhegyen nőttünk fel, a város peremén. Ennek a félperifériás létnek megvolt az az előnye, hogy alattunk duruzsolt a nagyváros megnyugtató morajával, ahova húsz perc alatt be tudtunk utazni a helyi járattal. Ezzel együtt szintén előny volt az, hogy egy kisebb erdő zöldellt az utcánk végében,Tovább…
(Nagyszüleim emlékére) A templom Barokk tornya, mint Isten ujja – napsugár – az ég apszisán. * Aratás Szemben a mezőn porfelhő tolja maga előtt a kombájnt. * Kálvária domb* Sírhant tetején keresztek: újrakezdés a vihar után. * „Boldog névnapot!” Omladozó ház ablakában kifakult már a képeslap. * Gyerekkori emlék NyáriTovább…
Vihar előtti Learn to fly Vihar kell, szél kell, hogy repülhessenek a pitypang-virágok Nyár Fekszünk a füvön ketten s nem vesszük észre: ránk esteledett. Nyáreste Tarkón talál egy sietősebb esőcsepp: vihar közeleg. Alkony Kertünk szemérmes: jól belepirult a nap búcsúcsókjába. Vihar előtti Várakozunk mind: tikkadt gyümölcsfák felett dörög már azTovább…
Zöldellő kertünk békésen nyújtózik a dús ölű nyárban. * Apám lábnyomát régen elmosták már a nyári záporok. * Zsibongó lárma a cseresznyefánk: remek egy rigó-kocsma! * Vén pincénk falán gyerekkor kacajai visszhangoznak még. * Lebeg a kék ég szoknyája: a pajkos szél felhőt röptet rá. * Vörös pántlika az estiTovább…
Dzsámi A kupoláján most együtt napozik a kereszt és félhold. * Felhőgyár Bárányfelhőket pöfékel a sok vidám Zsolnay-kémény. * Szabadság Alszik a Mecsek, Niké szobra őrzi az álmodó várost. * Székesegyház Vaskos tornyain griffmadarat simogat a nyári holdfény. * Havihegy Ködben a város lent. Egyedül maradtunk: én és aTovább…