Zaruba Károly Valér: Emlékezés Novák Imrére

A gyászban mindenkivel együttérezve közöljük olvasóinkkal, hogy Novák Imre (1953-2020) író, költő, tanár, és pedagógiai szakember folyó év március elején örökre távozott közülünk. Tanári, pedagógiai, és művészeti munkaköreiben mindig elismert és sikeres szakemberként tartották nyílván. Az évek során számos nyomtatott és online lap közölte szakmai és irodalmi írásait. Sok más díjazása mellett 2017-ben a Litera-tura internetes magazin művészeti díját is elnyerte. Fiatal korában aktív labdarúgó volt. Az utóbbi években a BVSC uszodába járt, ahol a közös érdeklődés kapcsán egy szépirodalommal foglalkozó baráti társaság alakult ki körülötte. A mellékelt verssel egy e körbe tartozó barátja emlékezik rá, melyben Imre leveleinek játékosságát idézi a megszólító cím és az aláírás. Tudomásunk szerint Imre Novák facebook oldalát a családja emléklappá változtatta.

Nagyuram!

Létre jön az értelmek kapcsa tanári szobában?
Ritkán. Érdekes, ez lehető lett egy uszodában.
Mindig a vízből láttalak érni medence terébe;
Csak elmosva, a tempók közt levegőm kicserélve
Láttam, ahogy nagy mackósan, csosszantva haladtál.
Jöttél úszni, de végül a víz szélen leragadtál.

A forró szaunában, nem csak a test mi kitágul,
Jönnek bölcs szavak, és egyből a világ de kitárul!
Lassan kis irodalmi kör így alakult körülötted,
S bízva segítve a félelmünket félre ütötted.
Engem is a kritikád, mely sarkalt hinni magamban;
Nézve a műveid egy kevesét csak, vissza ha adtam.

Kérdtem, mért írtad nekem azt: nem szép ez az élet?
Nagy vita, nem lehetett soha le- s meggyőzni se téged.
Megfontolva beszéltél, néha emelted a hangod
Fentebb, és voltál, akinél biztos, sose kapkod.
Alvó, résre csukott szem előtt futsz, mily fura álmom!
Mondd hova volt sietős, s mért annyira Imre barátom!?

Méltóságos széptollú Novák Imre Úrnak post restante
Budapest, 2020. március 26-án
Záruba Károly Valér

*Novák Imre alapítása óta tagja volt folyóiratunknak.
Emlékét kegyelettel őrizzük.

Novák Imre az uszodában…