Beszélgetés Szávai Gézával, a Pont Kiadó igazgatójával A székelyföldi Küsmödről származó Szávai Géza életét az irodalom és a szellemtudományok iránti elkötelezettség határozza meg. A próza az ő igazi világa. Regények, novellák, újságcikkek, tanulmányok, esszék, elemzések jelzik nyomát a magyar irodalomban. Korán indult a pályán. Első novellája 14 éves korában jelentTovább…

Szabó Zoltán Attilának ajánlva kollázs verseiből   legalább megpróbált lakoma közben a székére rogyni pedig nem volt ő sprotni nem pikkelt senkire és nem volt pikkelye bor helyett korhely szőlőkarók közt vizslatta egy vizsla hűlt helyét fülelt a fülledt kánikulában kérem hogy nézze el nekem nem veszítettem el a fejemTovább…

Mimika A mesebeli hétféle vonás, fénypor változás az arcon, minden ember-alakú lényen, felismerhető. A mimika teszi fel, s rögzíti jajszóra, vagy ittas álomra a kifejező gipsz-álarcot. Szomorúság: mérgezett könnycseppek a szemgödör héjperemén, gyászt ütemező vibrálás az arcon. Félelem: sós cseppek a homlokon, hópapírra festődő fekete benti-világ. Undor: falánkság vissz-képe aTovább…

Nélküled Nézd, a fák élénkzöld lombjain feltűrt ingujjú szellő zongorázik, meztelenre vetkőzött a nyár, a lelkem mégis fázik. Valami nincs, valami fáj, valami őrülten hiányzik. Kövérre hízik minden percem, mégsem dajkálom őket, unottan kísérem sírba az elmenőket, hogy szenvtelen, fásult arccal fogadhassam az érkezőket. Hiába pumpál újult vért az élet,Tovább…

számba venni hogy mit jelent hány évet zsúfol össze a Margitsziget a romokból mennyi de mennyi fellegvár nőtt ki amit nem bírtak el a mohos kőszirtek vagy a megrepedt öntözőcsövet amiből szivárványosan szaladt szét a víz bugyiban álltunk alatta és nagyi fölvett egy-két képkockát a talpunkba belefúródott egy kavics aTovább…

Szeretem, ha ringó testem merül harmatos fűágyba, virágszirom fátyol hull ott álmom gyöngyös ablakára. Mint puha kalács omoljak Föld terített asztalára, lehessek szellőnek, fénynek, fürtös, foszlós lakomája. Víz, ha csobog, engem mosson tisztára, mint a messziség, madár pelyhe simogasson, értem ragyogjon fent az ég. Ha megszólal nyárfák lombja, húrjain ezüstTovább…

…hogy’ tanítsam Karöltve fényem már a holddal, élesebb fények tűje, bánt, csak rajzolom magam a tollal, egy rím olykor a mélybe ránt, csikorgó foggal tán megértem, a vers lebegtet mint a víz, soha sem kell a partra lépnem, enyhül számban a füstös íz, ha életem már csontra szívtam, nem izzikTovább…

Jönnek…. Jönnek, csak a szomszédba mennek, embert ölnek. Jönnek, asszonyt gyaláznak, gyermeket vernek. Kidöntik a házfalat, letépdesik a lombokat, megmérgezik a kútvizet, rabolnak attól, ki önként nem fizet. Jönnek, sorsokat taposnak, megzsarolnak, csak a szomszédházba mennek, ég a tető, harsányan nevetnek. Jönnek, megrugdossák az öreget, bedobják kővel az ablaküveget. ATovább…

Az ingatlanügynök újból próbálkozott. – Nem bánná meg, higgye el. Beszélhetek az eladóval, biztosra veszem, engedne az árból. Mihály elismerően mosolygott. – Szép ház, valóban nagyon szép. És a kert is… Nem tagadom. Az árán persze lehetne alkudozni, de nem az a lényeg. Túl nagy nekem. Kisebbet képzeltem. Az ingatlanosTovább…

Itt, ahol élek, csak a hiány jön velem szembe. A nők itt negyven évesen elveszítik jobbára mindazt, ami nővé tehetné őket. És csak válluk íve vagy derekuk formája árulja el, hogy ők nők voltak. És az arcuk is átalakul; durván vésett kővé dermed, nyerssé, szikárrá. Ötven évesen már nem nők;Tovább…