39. lapszám Július 2020.

39, lapszámunkat Barta Lászlóné Enikő festményei díszítik.

Barta Lászlóné Enikő így vall magáról:
1955. január 20-án születettem Körösfön, Erdélyben. Kolozsvárott nevelkedtem, ott végeztem az iskoláimat, már annak idején több képzőművészti kiállításokon vettem részt, díjakat nyertem.
1976-ban kitelepültem Németországba.
Kerülő utakon találtam vissza a festészethez 1993-ban, neves német, osztrák tanároknál tanultam.Több német  művészegyesület tagja vagyok. 2007 oktoberében megnyitottam az első galériámat Nyugat-Németországban – „Galerie Schreiber” (sign. ES) néven. 2008-ba átköltöztem Kelet-Németországba. 2013-ban megnyílt a második képzőművészeti galériám – „Eni Gál Galerie “(sign. EniGál), ahol festőtanfolyamokat is tartottam.
Több egyéni és csoportos kállításon vettem részt: München, Rosenheim, Bruck a.L, Zürich, Budapest, stb.
2018-ban, családi okok miatt áttelepültem Budapestre. Továbbra is a festészet és a fényképezés tölti ki szabadidőmet.

Júliusi lapszámunk tartalmából:

Turczi István: A 366. PÓCZ
Petőcz András: Megölelt az Isten
Szabó T. Anna: Elég nehéz
Lackfi János: Ne félj
Izsó Zita: A becsapódás pontos helye
Távinterjú Fellinger Károly szlovákiai magyar költővel, helytörténésszel
Kiss Ottó: Ballada a magányos Jetiről
Gergely Tamás: Például “vé”
Röhrig Géza versei
Kovács Gábor: Eurüdiké és Benazir
Barna T. Attila versei
Debreczeny György: A legcsodálatosabb gondolatok
Fábián István versei
Ahmed Amran: Felfújt
Fetykó Judit: A lány
Asperján György: Hamis mentség

…és még számos jeles kortárs szerző kiváló alkotása!

Vélemény, hozzászólás?