Cs Nagy László: … rajzolnék

Kihalt a csend, hiába dörömböl
kapuján az est lélegzete,
a hold épp a csillagokkal flörtöl,
hulltukból csöppnyi fényt mentene,

mitől a sötétség gyúlna lángra,
mutatva a semmi hol lakik,
és a szálló csend alá beállva
csak beburkolóznék nyakamig.

Állnék, mint ki idegenbe tévedt,
– a világ egy apró fénysziget –
s ha a sötét már végleg elvérzett,
rajzolnék csendben egy fényszívet.

*Első közlés

A képen a következők lehetnek: rajz

© Kelebi Kiss István – Titok (tus)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük