Csősz József versei

Már és még

Te még szinte pörögsz,
mint nem fáradó gép,
mely erős, tartós, ép.
mit számít neked ősz!

Vagy te is úgy forogsz,
mint kétsebességes
Föld, avagy kontinens:
teret, időt oroz.

Te még rohansz, míg én
beérem annyival,
mit a perc tőlem csal:
szót a papír szélén.

Néha kölcsön adom
gondolatom, kezem,
tempómat felezem,
mint fényt az ablakon.

Nyugton hagy csillagtűz,
nap nem sürget korán,
már múlt nevet a mán,
két oldalt összefűz.

Újabb fejezetem
ér el közeli célt,
olvassuk mint regényt,
mely kettőnknek üzen.

*

Előjegyzésre várva

Ha szíved tépik ki,
az vers, sötét zene.
Lehet csak érzelmi,
élet bölcselete.

A játékos szavak
rímmel lenyűgözők,
a műtendő anyag
rég várja az időt.

Belőlem egy darab
lehet orvosi bravúr,
de a vers vers marad,
élhet mint bármely úr.

Sínpáron fut a lét,
ha csak vágy, félig jó,
versemnek jókedvét
ne lepje még a hó!

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük