Hámori Attila versei

JÉG

ez hát a körbe érő válasza
a törvény arcokat
cserélne el
és mégis visszája idéz
belénk rögzült tanácsokat
oly lágy a névtelennel
itt
az örökös vasárnap fedezetén
türelmes ácsorgók
előhívódtak még és már
a szent jelenlét avatásban
ó szándékot mustrál a hó
a jégszobrok e nézésért
felmentenek és minden elcsitult
csak érte árad még aki vagyok

*

ESÉLY

aztán a részletekbe szépülő intarziáink
hallanak
a tárgyias jelen megszentelt
rend echo és patinás barnított képek
ontológián az ismerős
a ráérős viszonylat ez
nem költöző elvárásba nem
dezertál előlem soha
a sors esély hogy úgy jelenlevő
és bensőséges tisztultabb
öröm
a lárvákból kiszállt
a nagy szavak elárvult
zöld és arany katarzisa
a feleleteinknek hamuján
a békét kolduló
igen
extázis mindez így
és semmi áron korrumpálnunk
nem szabad
hisz most kezdődik el
az összegzettebb alkalmai
virrasztásunk sodrását kisérik
kisodor majd a fövenyre
ezt és azt a történések
hallomása
úgy nézek rád ahogy csak transz szerint
két emberé lehet

*Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük