Major Petra versei

Töredék

…hiszem, hogy a messzeségből
lépteimet ma is őrzi,
s hogy a kezem kezévé válik,
ha lekvárt készülök főzni,

a derűm meg a nagyapámé,
mikor drótra ül az első fecske,
hiányzóim sokan vannak,
halottam az nincsen egy se.

*

Insomnia

Sötét is van, csend is van, mindhiába,
a fejem, mint egy laktanya,
benne tagbaszakadt gondolatok
fegyelmezett őrségváltása.
Nehezen alszom el, mint a gyanakvás,
és röviden, de mindig másképp
arról álmodom, hogy megtanulom
uralni a rám bízott teret
– ne gondolj sokra,
két kamra plusz két pitvar az egész,
vagyontalan gazdagság.

*Első közlés

 

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük