Halfalak/ az óvatosság éneke, vagy valami hasonló

Halfalak/ az óvatosság éneke, vagy valami hasonló

csak a halott költőt szeretjük, ha bátor
ki él, az ne lépjen át semmilyen határsávot
ne uszítson, ne rántson magával jobbra-balra
csak ha meghalt bocsátjuk meg neki
hogy a jobbat mondta s akarta
lázadni kéne? tegye, csak ne itt ezen a részen
menjen arrébb, úgy ötven, vagy száz évvel
szépen
ha sarkunkra lépnek mondott-hitt szavaira
csukja össze a nagy könyvet azon nyomban

lájkollak én kedvesem, amíg nem ér semmit
piros szivecskéket küldök, ölelést, ömlengést
de ha túl határozott a mondat a szádban
s gyermekeinket zargatják miattad az iskolában
a bátorságot átfestjük zöldre, sárgára, kékre
tilos pirosat intünk a harcos versbeszédre
ne világíts, ne harangozz, maradj vak
mint hajóablak, mikor függönyt húznak elé a rajhalak

*

Kötés-oldás

kitisztítottad látásom
szememből kimostad a port

elkápráztatott világod
de a káprázat üres volt

ne szeressed… belém akadt
kijelentésed leláncolt

te teszed, Uram, nem engedsz
el, tőled semmi el nem old

barát sem lehet a világ
szél hordja szét – kereket old

A képen a következők lehetnek: fa, növény, túra/szabadtéri, természet és víz

*Első közlés

4 hozzászólás

  1. Gratulálok Katám! Szerettem verseidet!

  2. Köszönöm kedves Lángi Péter és Tarjáni Imre! Megtisztelve érzem magam.

  3. Nagyon szép versek. Az elsőt jobban átérzem, de a második is mély! Gratulálok!. Lángi Péter

  4. Gratulálok Katalin! Valóban, ami szép, az igaz is. Ami viszont nem igaz,az nem lehet szép sem. Ezért szoktam volt mondani,hogy mára “Lyra” is megosztott lett; van a “szerves”, a maga furcsa, különös,olykor zavaró izével,illatával,de “fogyasztható”, kinek-kinek ízlése szerint, és van a “szintetikus” ami látszatra minden kritériumnak megfelel,főleg érdekeknek,csak éppen nem “fogyasztható”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük