Novák Imre: Öröklött istenhitünk

Paulo Coelhoról
                                                                                                     az élet arról szól, hogy kivárjuk a megfelelő pillanatot

Időről időre akad olyan dél-amerikai író, aki meghódítja a világot, mert lelkünk mélyében rejtőző mesék világát érintik meg szövegei, és segítségünkre kíván lenni a világ, az élet sejtelmeinek megfejtetésében. Így történt ez Gabriel Marquez, Borges, Llosa és Andrade esetében, és ide sorolható napjainkban Paulo Coelho is. Ő az egyik legismertebb, legkedveltebb, legolvasottabb brazil író.

Lelkében hordozza, amit olvasni akarunk. Korunk világérzésének kifejezője, időnként akkor is őt választjuk, ha tudjuk, kicsit szentimentális, de megnyugtat, mert vágyunk a biztonságra, a pontos helyzetelemzésekre, a lélekrajzokra, a misztériumra, amit körbeágyaz a semmi. Írásai távol állnak a brazil szappanoperák mesterkélt modorától, hatásvadász dramaturgiájától, de azért mer jelentéktelen szituációkat is megírni. A szerelem, a szeretet írásainak gyakori témája, talán fogalmazhatnánk úgy is, hogy ez regényei központi kérdése, mert úgy véli: aki szeret, az legyőzi az egész világot, és nem fél, hogy elveszít valamit. A szerelem olyan, mint a víz, ami áttöri a gátat, még akkor is, ha a szerelem tele van csapdákkal és az indulat vakká tesz – ahogy fogalmaz róluk.

Rio de Janeiróban született 1947-ben. Jezsuita neveltetésű, majd lázadó ifjú volt. Hippiként a szeretet, a béke, a szex, a drog és a rock ’n roll vonzotta. Titkos földalatti mozgalom tagja lett, amely az igazságtalan világberendezkedés ellen harcolt. Rockzenekar szövegeit írta, majd orvosi kezelésnek vetették alá, hogy kigyógyuljon vadságából, elégedetlenségéből. Sikerült. Megtért, visszatalált Krisztushoz egy zarándokút során. Az ő életében is meghatározó lett az El Camino. Rájött, hogy minden bölcsesség a lelkünk mélyéből fakad. Ezután jelent meg 1987-ben első regénye, amellyel gyorsan hírnevet szerzett magának.

Brazíliáról gyakran jut eszünkbe a futball és a szamba, és mindkettő fő jellemzője a szépség, az elegancia, a felszabadult öröm, de az irodalom is tartogat kincseket. Ennek egyik titka, hogy a brazil vidék a különböző etnikumok ötvöződésének világa. Az indián kultúra keveredik az afrikai és európai bevándorlók életmódjával, világszemléletével, szokásaival, és nem csak az ételek íze ejt minket rabul a brazil életérzésben. Különböző hagyományok élnek együtt. Világok, emberek fúziója jellemzi, és Coelho megírja a történetek igazságát is.

Mindig is író akart lenni, ennek érdekében még a jogi tanulmányait abbahagyta, sok más irodalmártársához hasonlóan. Akkor kezdett prózát írni, amikor elmúltak a hatvanas-hetvenes évek spiritiszta szeánszai, elszáradtak a virágok és véget ért a szerelem uralma, és megtapasztalhattuk, a szellem nem jött el. A sarokba hulltak a piros és sárga nejlonvirágok. Hiába lázadtak a hippik a szürke hétköznapok ellen, az értelmetlen hagyományok tisztelete ellen. Az álmoknak végük szakadt.

A zarándoklat című regényével robbant be az irodalomba filozófiai ihletettségű prózájával. Nem csak a történeti múlt, hanem a jelen eseményei is megjelennek regényeiben, melyekben az ember helyéről töpreng a világunkban, és földi életünk értelmének és igazságának kereséséről szól. Lapidáris keménységű író ő is. Pontos megfogalmazások sorát találjuk szövegeiben, amelyek mintha csupa szentenciákból állnának. Figyelmét olyasmire irányítja, ami korábban kínozta. Dús a fantáziája, párbeszédei kellemesek, ki is tudja fejezni, amit mondani akar. Könyvei vallásos alaphangja sokatmondó, bár nem foglalkozik nyíltan a vallással, de mondatai nincsenek messze a vallásos megszállottságtól.

Szívós és szorgalmas író. Vallásos lelkiismerettel vizsgálódik, miért fedik a dolgok egymást istenkáromló módon. Az emberben rejlő angyali és ördögi taktikák összeütközésének avatott bemutatója, ábrázolója. A bűntudat nagy szakértője. Megtalálja hőseiben a romlás és az üresség iránti hajlamokat is. Az egyszerű dolgok igazi bonyolultságát bogozza, a legkisebb növényt is ámulattal tudja szemlélni. Tudja, hogy a világ tele van ígéretekkel, köztük a pénz, a hatalom és a szex Bermuda-háromszögében rejlők a legerősebbek, ezért gondolja, hogy az élet a félelem birodalma. Erényeinkkel és vétkeinkkel a kezünkben haladunk át az élet és a halál hídján, és ezek súlya dönti el, hogy a menny vagy a pokol felé hullunk, széles választék van a tragédiákból.

A válságok nagy kutatója. Egyéni sorsok drámái jelennek meg műveiben a célját kereső emberről. Mindenki szenved valamitől. Németh Lászlóval szólva: az élet nála is a kapcsolatokban lélegzik. A regényeiben szereplők feladványa: sikerül-e legyőzni az ördögöt, illetve sikerül-e úgy meghalni, hogy másként éltünk, mint a többség? Gondolkodásában a racionalizmus és a teológiai orientáció harcol egymással. A földi világ és a transzcendens között keresi az egyensúlyt. Történeteinek elágazásai rendszeresen másmilyenek, mint amire olvasás közben számítunk. Nem úgy haladnak az események, ahogy várnánk. A lényeg az, hogy támadjon a szöveg, és láthassuk, hogy hiedelmekkel átszőtt világban élünk a társadalmi egyenlőtlenségek között. Nála is érvényesül, ahogy Zilahy Lajos fogalmazott, hogy a társadalom nem szereti a bajba jutott embereket.

Coelho szerint „néha mindannyiunkat hatalmába kerít valami megmagyarázhatatlan szomorúság, amin sehogy sem tudunk úrrá lenni.” Hősei nem boldogok. Se a jogászlány, se az egyszerű pincérlány. A diplomatafiú festő szeretne lenni, de sorsa másfelé vezeti. Ő is szomorú, megkeseredett, elmegyógyintézet vár rá. Coelho elfogadja a világot átfogó katolikus egyház merev szabályait. Isten van – mondja. Innen indul a gondolatmenete, ez hősei alapvető értelmező tapasztalata. Úgy tartja, Isten a szenvedést próbaképp küldi, hogy értékelni tudjuk a jót, hisz nincsenek tiszta minták az ördög elleni harchoz. Minden bekövetkező eseménynek oka van. A jóra törekvés mellett mindig is létezik a gonoszság, mert az ember a jó és a rossz, a siker és a kudarc összessége.

Coelho a kisemberek sorsában a misztikumot, az érzelmet és az emberfölötti képességeket vizsgálja. Nála a gondolkodó én rátelepedik a történetmondóra. A világ belső összefüggéseit keresi. Jól eligazodik a stílus, a szóképek és a történet közös nyelvén. Alapélménye, hogy az embernek ki kell lábalnia a válságokból. A hit, remény és a jóra törekvés segítségünkre lehet, hiszen életünk minden pillanata tartogat valamit. A Paradicsom mélyén ott van a Pokol. Úgy tartja, hogy csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha hagyjuk, hogy a szokatlan megtörténjen velünk. Ő is azt látja, amit akar, de nem a politikusok szemével, értékrendjével.

Műveiben mindig akad egy szabad szellem, aki bölcsességével eljuttat minket a tisztánlátáshoz. Tudományos színezetű fejtegetéseiben, meseszövésében a vallások alaptörténetei, szokásai kerülnek elő. Belegondolhatunk, hogy a világot az idő istene teremtette-e, és a vallások ígéretei elvezetnek-e az erényhez, szolgálja-e üdvösségünket a kínaiak harmónia elképzelése, a taoizmus népi vallásossága, a zsidók „Sátán-vádló” elképezése, a keresztények megváltás-központú gondolkodása, vagy a számtalan életen át történő megtisztulás, ami tapasztalat eredményeként vezet a morális felülemelkedéshez.

Coelhot a túlélés foglalkoztatja. Nem hisz a brazil etnikum rendkívüliségében, népek fölöttiségében. Ahogy hősei, ő is az élet titkait keresi. Kétkedő lélek, de nem áll a sötétség oldalára. Vallásos író, beavatottja az emberi léleknek. A hit vigaszát keresi, elnéz az összes lehetséges irányba. Bíztat: a remény sosem hal meg, aztán megírja, hogy igen, mert az Istenek kockáznak, és minket nem kérdeznek meg, hogy részt akarunk-e venni a játékban, hisz az emberek akkor halnak meg, amikor éppen nem gondolják.

Lenyűgözi az élet kiszámíthatatlansága, hiszen a sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé számítunk rá, de hát kalandok nélkül nem sok értelme van az életnek. A művek tartalmát tekintve elvezet minket a világ titkaira való rácsodálkozásig, helyszínek szerint pedig kis faluba, nagyvárosba, sivatagba, elmegyógyintézetbe. Az utóbbi helyszínen az éjszakai kórtermekben kék fény pislákol, és az emberek nyitottabban beszélnek a pszichiáterrel, mint a papjukkal. Megismerhetjük a parasztok, városlakók és az ápoltak bizonytalan életérzéseit. Alakjai sorsa adja a regényei szálait.

A Veronica meg akar halni című könyve Szlovéniában játszódó regény, a kommunista diktatúrából való átmenet jellemző tüneteit mutatja, ami jellemző lehet a magyar rendszerváltás utáni társadalomra is. A magára hagyott ember nem lát célt maga előtt, nincs biztonság, a szociáldarwinizmus törvényei uralkodnak. Bizonytalanok az emberek társas kapcsolatai, viszonylatai. Kár, hogy nem ellentéte a kapitalizmus a létezett szocializmusnak, mert akkor a gonosz birodalmából a jóság világába kerültünk volna, amikor új világállapot jött létre.

A művek alaphelyzete az egyéni sors kritikus pillanatait ragadja meg. Igaz ez akkor is, ha a csendes, kihaló falucska pincérlánya élet-halál között lebeg, akár áldozat is lehetne, de a sors segít. A gyerek nélküli falu öregjei ölnének a gazdagságért. A tépelődésük, félelmük menti meg őket a gyilkosságtól. Coelho a kisemberek sorsáról, élethelyzeteiről ír. Érzelem, önmegvalósítás, félelem, rettegés és a misztikum iránti fogékonyság írásainak kulcspontja, érti a világ szimbolikus nyelvét. Azt keresi, ami páratlan és csodás. A világ rejtett dallamaira táncolnak alakjai, tudják, hogy egy egész város elköltözhet, de egy kút soha, de ha álmainkat követjük, nem tétlenkedhetünk.

Tartalmi és hangulati erénye a regényeinek a belső feszültségük, számtalanszor érezzük úgy, hogy győzött a rossz. A megrázó események sora, vagy előszele árad könyveiből. Minden arra utal, hogy az ember képtelen irányítani sorsát, de minden szereplő tudja, hogyan kell élnie a másiknak. Regényeit a nyugodt állapot és a lebegő mozgás ötvözete jellemzi gördülékeny stílussal és tisztes köznapisággal.

Meseelemek, kalandok, szabad gondolatok rejtőznek prózájában. Nála az ártatlan álmok rémisztő valósággá válhatnak, legyen a főhős dúsgazdag orosz vállalkozó, vagy a sivatagban vándorló fiú, vagy egy őrült lány. Művei önvizsgálatra biztatnak, hogy gondoljuk végig, mennyit tudunk a szerelemről, a vallásos életről, a világról, létünk alapkérdéseiről, a társadalmi igazságról. Arra bíztat, hogy forduljunk magunk felé, törjünk ki a magunk teremtette világból.

Műveiben szembenéz a kérdéssel, hogy létezik-e Isten, és milyen szerepet tölt be életünkben. Könyveiben bejárja a földet. Cselekményeiben rejtőzködő szürrealista elemek izgalmat keltenek. A szerelmet, az áldozatvállalást kutatja, a bűnt, a család és az egyén viszonyát vizsgálja, illetve azt, hogyan morzsolja a valóság a lelket. Tudja, nincs ideális modell az életre, számot kell vetni pillanatról pillanatra a halállal. Ebben a vesztesre álló játszmában, ahogy Wagner írja: a művészet hivatása, hogy pótolja az életet, melyet nélkülözünk.

Santiago és Pilar története egy-egy utazás leírása. Mindkettőjüket életük vízválasztójához kíséri Coelho. Pilar, a fiatal jogászlány unalmas hétköznapjait, egyhangú estéit ifjúkori kedvesének felbukkanása változtatja meg. A visszatérő férfi hangja a régi, de szavai másként csengenek. Isten női arcában hisz. Távol áll Pilartól, bár tud olvasni a szerelmes férfi szemében. A férfi szerzetes lett, és csodatévő erőt érez magában. Néhány napig közösen vándorolnak Spanyolországban, Franciaországban. A szerelem és a vallási élet között kell választaniuk. A lány a férfi furcsa észjárását próbálja megérteni. Elfogadja az idő uralmát felettük, tudja, rögös a tiszta élethez vezető út, és nem szabad elveszítenünk uralmunkat önmagunk felett, és az állhatatosság előnyös. A hősök szimbolizálják törekvéseinket, amely során a másik felünket keressük, mert csak így teljesíthetjük be álmainkat. Pilar elkeseredésének könnyei válnak kövekké a Piedra folyóba hullva, ahol a legenda szerint minden falevél, madártoll is azzá válik és eltűnik.

Az alkimista című regényben Santiago, az andalúziai pásztorfiú álmot lát, amelyből megtudja, hogy valahol Afrikában, a piramisok lábánál elásott kincs várja. Eladja juhait, és elindul Afrikán keresztül a kincsekért. Számtalan fura alakkal, kereskedővel, rablóval hozza össze a sors. Beáll üvegárusnak, átvág a sivatagon. Útja során találkozik egy alkimistával is. Az aranykészítés titkos tudománya mindannyiunk számára izgalmas kérdés. Őt is rabul ejti a titok megfejtése. Hányan vágyakoztak már ennek az ismertére! Az alkimistától tanulja meg, hogy arany az, amit az emberek annak tartanak, és az alkimista a szívhez szól, nem az értelemhez. A szokatlan élmények között fedezi fel, hogy csak azért érdemes élni, hogy kalandokat éljünk át. Nem a cél, az út a lényeg. A fiú rájön arra is, hogy nehéz belátni a lélek belsejébe, nehéz felismerni a törésvonalakat, a szívünkre kell hallgatni, a sorsunkat mutató jeleket kell figyelni, mint ahogy azt a madárjósok teszik az állatok röptét vizsgálva.

Brida című könyvének hőse esetében megtudjuk, hogyan lehet őt meggyőzni, hogy a félelmeink legyőzhetőek. Coelho erőssége a lelkünk mélyén harcoló ellentétes erők bemutatása. Erosz spirituális oldala sem idegen tőle. Erről olvashatunk A portobellói boszorkány című történetében, ahol Athénának, az erdélyi cigányasszonynak különleges megérzései vannak, aztán azok be is igazolódnak.

A jó könyv bárhol a világban, bármely korban érthető, mert emberekről szól egyszerűen és izgalmasan, és így utat talál hozzánk, hiszen az egyszerűség az igazság kapuja, ahogy Lichtenberg fogalmaz.

A hősei szívesen beszélgetnek, feltárják a lelkükben lappangó jó és rossz érzéseiket, vágyaikat, félelmeiket. Él bennük a szeretet és a tisztaság iránti vágy, de felismerik a barbár evidenciákat is az egyszeri ember életében, és hordozzák a beteljesületlen szerelmek mítoszát is. Néha a boldogtalan találgatások között válogat, mert egyre távolodnak az esélyeink az önfeledt létezésre. Művei belső feszültségét a célhoz vezető út bizonytalansága adja. Nem tudjuk, milyen váratlan események, elhatározások állítják feladat elé hőseit a történetekben. Coelho szerint öröklött istenhitek rejtőznek bennünk, és döntések elé kerülünk napról napra.

*Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük