Rejtő Gábor versei

Hagyaték

A nagymama elment a füstbe.
A házmesteré lett ezüstje.
A nagypapa cipője megmaradt.
Nem szakadt be a rakpart a súlya alatt.
Most ezüst cipőben táncolnak végtelen.
Az élet mulandó. Nem így a szerelem.

*

Hallgatási szabályzat
(pí-pí-tér)

Mikor a hallgatásért hallgatok
maga a csönd vagyok.
Nincsen más.
Se horkolás, se zümmögés
se brummogás.
Se észmenés, se álmodás.
Se átverés, se záptojás.
Se bableves.
Nincsen semmi más.
Csak hallgatásért hallgatás.
Nincs olyan, hogy meddig élsz
mennyit érsz
lehetsz-e még hengerész.
Kattanás vagy felkelés.
Csak a csönd az entitás.
A hallgatóból hallgatás.

*

Eképp

a lélek visszatér.
Se kép, se hang
se tér.
Se pipitér.

*

Naponta

Kicsikét meghalok naponta.
A halál hív ilyenkor raportra.
Lediktál néhány sort
kapok egy korsó sört.
Ilyen az élet – aszongya.
Naponta meghalok kicsikét.
Gyarapszik bennem a sötét.
Azt mondja szeret
s az övé leszek.
Az élet csak kitérő, betét.
Naponta kicsikét meghalok
ilyenkor valaki más vagyok.
Máshol és másért
mint az árnyék
önmagáért. Hallgatok.

*Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük