Benyó Tamás versei

Kötelék
(Az ősök tiszteletére, vagy ami az anyakönyvből kimaradt)

Bár csak….
Szálakra bonthatnálak, mint a göbös spárgát,
mi nem enged a szónak,
egyre szövetkezik,
nyakam köré fonva szúrós szabályait.

Kedveseim, kedvem gyilkosai
nem született pokolibb múzsa nálatok.

Családfa ágán lógva
gondolok
kicsit és nagyot
rólatok.

 

*

Egyesek

Egyesek a győztesek oldalán születnek
Mások a vesztesekén
S vannak, akik azt hiszik, maguk választhatják meg,
melyik oldalon álljanak.
Csúf véget érünk.

 

*

Botrány

Agysejtjeink
vert sereg.
Fel nem foghatják
a csendből ácsolt feszület
dőlésszögét,
világűrben céltalan keringő
homokórát,
beteg ajkaink zavaros énekét,
feltartóztathatatlan
színes üvegcserepeket
teliholdkor.