Csikai Gábor versei

Földemben ég

szívem pályája ovális
így született már e létre
van benne gyémánt opál is
nem dobhatom hát szemétre

ujjaim közül kinéz és
nevetgél rajtam a század
nem jött semmilyen idézés
mégis startol a vadászat

persze fáj ez a merénylet
még a hideg is kirázott
de kínjaniból erény lett
és rám már a hold vigyáz ott

honnan út nem visz semerre
mégis örülök ha látnak
földembe ég lett keverve
így maradok majd családtag

*

Vagyok hóból, koromból

vagyok hóból koromból
álmodozó ébredés
hogy a holnap dorombol
idebenn az még kevés

és az is hogy vétkeim
karámokba terelem
hiszen vár rám még e kín
mit úgy hívnak szerelem

és vár rám az öröm is
utam közben valahol
bár milliárd a tövis
merre lelkem gyalogol

és oly kevés a gyümölcs
de pár szem jut majd talán
súgják többé ne üvölts
élj az éjek hajnalán

*Első közlés

©Márkus László