Debreczeny György: csahol és virágba borul (kollázs)

(csahol)

csahol a tél
kalapját emelve ránk köszön
egy szál virág egy tábla olcsó csokoládé
botladozunk tanácstalanul
egy nagy tál aranyló húsleves körül
jóllakott elnéző fenevadak között

csahol egy szál virág
egy tábla olcsó csokoládé a tél
kalapját emelve ránk köszön
elnézünk a jóllakott fenevadak fölött
egy nagy tál aranyló húsleves
botladozik körülöttünk tanácstalanul

csahol egy tábla olcsó csokoládé
egy szál virág
kalapját emelve ránk köszön
a tél botladozik körülöttünk tanácstalanul
egy nagy tál jóllakott húsleves
elnéz az aranyló fenevadak fölött

a bádogot a lelkemen hagyom
idegen nő áll a kocsmapult mögött
a kávéautomata körül röpköd
az alföldi alkonyatban
a bölcsesség istenasszonya
pedig messziről hozta a mentő

a kávéautomatát a lelkemen hagyom
idegen nő röpköd a kocsmapult mögött
a bádogon áll
a bölcsesség istenasszonya
pedig az alföldi alkonyatot
messziről hozta a mentő

a lelkemet a bádogon hagyom
idegen kocsmapult áll a nő mögött
röpköd körülötte a kávéautomata
pedig az alföld istenasszonyát
messziről hozta a mentő
a bölcsesség alkonya ránk köszön

csahol egy nagy tál aranyló kalap

*

(virágba borul)

csahol a bádog a lelkemen
hagyom
az alföldi alkonyat
ott botladozik körülöttünk
a kávéautomata a bölcsesség
istenasszonya
messziről hozta a mentő
a nagy tál aranyló húslevest

idegen nő a bölcsesség
istenasszonya
hagyom a kávéautomatát
az alföldi alkonyatban
botladozni
messziről hozta a mentő
lelkemet az aranyló húslevest
csahol rajta a bádog

alföldi alkonyat
a bölcsesség
messziről hozta a mentőt
az aranyló istenasszony húslevese
egy botladozó kávéautomata
a csaholástól idegenkedik
lelkemben kinyílik a bádogvirág
virágba borul

egy tábla olcsó csokoládé

*Első közlés