Hegedüs András: Hagyaték

Judit azt szerette volna, ha abból a napból nem emlékszik másra, csak, hogy új cipője feltörte a lábát, hogy amikor belépett a szobába, az mp3-lejátszója épp a Lopott könyveket indította el a Tankcsapdától, és hogy nagybátyja holmijának dohány és porszaga volt.

A férfi gyerekkorában tűnt el az életükből. A családban utána a nevét sem szívesen ejtették ki, a gyerekek nem kérdezhettek felőle. Félszavakból, suttogásokból annyit tudtak kivenni, hogy valami munkát kapott a rendőrségnél. A rendszerváltás után nem sokkal bukkant fel újra. Pénzt kért, de az anyja nem adott neki. Judit apja, a férfi tulajdon testvére a köszönését sem fogadta. A nagybácsi elment, és nem hallottak felőle egészen mostanáig.

Eltelt tíz év, és Judit volt az utolsó élő hozzátartozó. Az otthonban, ahol a végén lakott, megőrizték a holmiját. Ez most Judit tulajdonába került, és remélte, megtudhat valamit arról, milyen törés mélyített áthidalhatatlan szakadékot nagybátyja és szülei közé annak idején.

– Ezek lennének. Nézze át nyugodtan!

Az otthon igazgatója üres mosollyal az arcán mutatta az asztalon heverő tárgyakat. Sápadt halálfej. Judit szeme fel-alá cikázott a kacatokon, de egy ideig nem sikerült lehorgonyoznia egyiknél sem. Egy borotva, gyöngyház markolattal. Egy pakli magyar kártya. Régi zsebrádió, törött antennával. Egy lakattal lezárt bőrtok, benne valamilyen könyv. Arab stílusú ódon olajlámpás, talán bronzból.

Judit itt megtorpant, és kinyújtotta érte a kezét. De nem merte megérinteni, hátha igazi. Félt kívánni. Mi van, ha teljesül? Elvette inkább a bőrtokot, a többi holmit osszák szét az otthon lakói között.

A lakat öreg volt, hamar kinyitotta egy csavarhúzóval. Visszazárni már nem tudta. A jegyzőkönyvben gondosan formált betűkkel leírva ott álltak az 1962-es év vallatásai és kivégzései. Kit, miért, mikor. Milyen módszerekkel. Szenvtelen részletességgel. A nép ellenségei. Felforgatók. Sötétben ólálkodó imperialista kémek és ügynökök. Ujjak, körmök, vesék. Gumibot, tű, elektromosság. A nyolcadik oldalnál rohant ki a wc-be.

A könyvet még aznap elégette. De bármikor újraírhatná.

*Első közlés