Szalóczi Dániel versei

Lassan nyolc vagyok és apa szeretné ha
inkább villanyszerelő szemmel nézném a
jövőmet és felgyúlna a fény a fejemben
hogy mi leszek ha egyszer nagy leszek.
Hát rendben.

Szóval apa
először is szupermen vagy télapó de kétlem
hogy nyolc év felett engedsz még hinni a mesékben
kaszkadőr az simán lennék tüzes karikán át
szaltóznék és telibe kapnám a gumipárnát
rendőr mentős tűzoltó az mind egyszerre kéne
hogy három szirénát rakjak a kocsim tetejére
kommandós is lennék mert a betörőt kinyírja
anyát is megvédhetném ha épp miattad sír a
tévé előtt szegény érte lennék milliomos
mint a vetélkedőben az a mindig okos
bácsi akinek világít a fejében a körte

és nem is igaz hogy az enyémben össze van törve
úgyhogy tudósprofesszor meg tanár is leszek majd
és gumicukorral csendesítem a gyerekzajt
és dolgoznék a mekiben és magamnak meg minden
osztálytársamnak osztanám a sültkrumplit ingyen
és gondoskodnék a világról mint egy miniszter
és apa én visszatisztelném azt aki tisztel
és két fiam lesz apa és ha betöltik a nyolcat
szupermennek megy az egyik, másik télapónak
és…

Szóval apa
jószívű meg bátor leszek főleg
és nem megyek el utánad villanyszerelőnek.

*

Tök jó lenne hozzábújni
apához, most nem zavarna
az hogy egyfolytában inni
meg persze cigizni akarna
amitől a szaga olyan
elviselhetetlen lenne
most mind beszívnám…
s ha lenne kedve el is cipelhetne
például az állatkertbe
úgy hogy én a nyakában
s ha hazamegyünk nem zavarna
az hogy ott a lakásban
veszekedik anyával
s a végén kicsit megveri
s hogy anyán kívül néha-néha
másik nő is kell neki

Most tök jó lenne hozzá bújni
hagyni a borostákat szúrni
hagyni azt hogy elzavarjon
apa… én már nem haragszom
semmiért, én megbocsátok
amióta nem vagy bánok
minden felesleges percet
ezt a kakaós tekercset
is olyan nehéz most lenyelni
olyan nehéz elterelni
evéssel a gondolatom…
– Hiányzol apa –
egész nap csak ezt az egyet mondogatom.

*

Nekem varázsfilctollam van
ami alkoholos és lemoshatatlan
úgyhogy összekötök vele
mindent ami fontos:

Az ellenőrzőből a fekete pontos
részt kötöm a kukához
a piros pontokat viszont mindet apukámhoz
apát pedig anyához (bár az nagyon hosszú csík lesz)
kisebbik tesómat őt a telepisilt vízhez
mert tegnap együtt fürödtünk
és fúj! bele a kádba

A nappalt belekötöm az éjszakába
a mosógép zúgását a fülembe
arra szoktam elaludni arra az ütemre
vagy ha minden ruha tiszta
akkor jön az ablak
unalmamban varázserőt adok az ujjamnak
és összekötögetem az ablakkosz pontokat
a tornasorban álló lámpaoszlopokat
fényüket beteszem a pizsamazsebembe
álmokat firkálok a szemembe
(piros pontokat hatalmas szárnyakon)

de nem rajzolok sokat hogy ki ne száradjon
hüvelyket a számba
nyelvem a kupakja

mert holnap is szükség lesz a varázsujjakra.

*Forrás: Szalóczi Dani versei