Megtört a fény a glóriád körül, sok árnyember most épp ennek örül. A foltok mentén gyülekeznek már, mind denevér, hisz vérszívásra vár. A lélek önző, kapzsi, folyton kér, szép glóriádnak sugarából él. Szentelt ostyaként falják fel szavad, s a templomodból semmi sem marad. Ne tűrd, ne adj, hisz nem TeTovább…