A harmadik év ősze gyászol, szívemben mind több falevél hull, minden érzi: nekem hiányzol, bennem, látod, goromba szél dúl. Nézd, csontvázzá váltak az ágak, a bánat barnán lerakódik, csörög az avar, festi számat a köd, és félelemre tódít. A két karod, mellyel öleltél, a fáradt semmibe enyészett, voltál te nekemTovább…