A faluszéli házunk lépcsőfordulójának kis ablakából minden reggel látom őt a völgy felé lépkedni, a tizenegy birkájával. Mindegyik birkának nevet adott, a birkák neveit megtanította nekem. Bevallotta, hogy a legkisebbeket jobban szereti. Én is azokat szeretem jobban. „Issz, issz” – ezzel a szóval terelgette a kis nyájat, mely ék alakbanTovább…

darabka belőled nézem a tengert reggel szabad-kék fodrok tánca lelkem sok sztenderd heggel roncsolt álmok románca nézem a tengert éjjel olaj-kék bársony tükre csiklandva szedne széjjel s összerakna örökre * tegnap után jeges lelkem olvadt cseppenként beléd kevés volt az éter,mindent éreztem szívemet szavanként terítettem eléd fájdalmad átélve ,én isTovább…