Lapos kavics nehéz vizekre: tudod, hogy elsüllyed, de szép. Beköltöztél az életembe, s elolvadsz majd, akár a jég. Előre, hátra nem tekintek, jelenné lett a zord idő, s ha elveszítelek, megint meg- kereslek majd. A fű kinő. Uralkodsz rajtam, ködkirálynő, s bár csended édes, mint a méz, mérges hiányodból virágTovább…