Saitos Lajos: Isten hátkendője

Megint ezek az álmatlan éjszakák
hajnalok hajnali évák és violák
és az itt meg nem nevezettek
benéznek a holddal ablakomon
készül-e már ditirambusom az
asszonyoknak hogy megköszönjem
mit értem tettek vagy nem tettek
éppen mert féltették voltom ön-
magamtól ki ártani is kész szerel-
mükért s megint ezek a suvadásos
hajnalok mikor a nyár nagykendőstől
ismeretlen hátán Istennek ellobog!

*Első közlés